Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Dartel, Geert van - Győrffy Andrea (ford.): Az Egyház a nemzetirtás súlya alatt
AZ EGYHÁZ A NEMZETIRTÁS SÚLYA ALATT 37 ponti kérdés benne az európai civilizációhoz, a horvát nemzethez, továbbá a más népekhez és vallásokhoz fűződő kapcsolat. A katolikusok viszonya az európai civilizációhoz. Az utolsó három évben Horvátország és Bosznia-Hercegovina úgy tekintett Európára, mint példaképre és védelmezőre. Ám egyre erősödött az érzés, hogy magukra hagyták, sőt becsapták őket. Mégis - főleg Horvátországban - kitartanak abban a hitben, hogy csak a nyugateurópai civilizáció jelentheti a jövőt. A nagy csalódás ellenére az Egyházban megvan a nyitott és ökumenikus szellem. Az egyik legjelentősebb horvát teológus, Tomislav Sági Bunic, aki sokat tett a II. Vatikáni Zsinat szellemének elterjesztésében, figyelemre méltó tanulmányt írt az Európához fűződő kettős magatartásról. írásához az adott ürügyet, hogy egy másik, meg nem nevezett szerző keserű sorokat írt arról, hogy a nyugati civilizáció „porrá és hamuvá” válik. Elmélkedésében meg akarja világítani az összefüggést a bibliai átok-kifejezés, Horvátországnak az európai civilizációban elfoglalt helyzete és a hívők mai feladata között. Ezt mondja: „Csak két eset lehetséges: vagy a világ közeledő pusztulása és a végítélet, vagy pedig civilizációnk gyógyítása egy ökumenikus civilizáción belül.”2 3 A nyugati civilizációt kétségtelenül keresztény alapelveiből kiindulva kell meghatározni, s ezek az igazságosság, szabadság és szeretet. Azután hozzáfűzi: mivel Horvátország a nyugati civilizációhoz tartozik, nincs más választása, mint hogy hűségesen őrizze ezeket az alapértékeket. „A horvát Egyháznak és a katolikusoknak hordozniuk kell a felelősséget az európai civilizációért és ki kell tárulniuk az ökumenikus civilizáció felé. Ha átvennének egy olyan civilizációs stílust, amely ellentétben áll a nyugati civilizáció elfogadott normáival, az a horvát nép lelkületének szétzilálásához vezetne? „Rámutat Ábrahámra, aki kéri Istent, hogy ne engedje Szodomát és Gomorrát „porrá és hamuvá” válni, s ezzel akarja hazájának hívő embereit bátorítani, hogy vegyék komolyan az igazi civilizáció követelményeit, s vállalják a felelősséget az emberiességért és a szabadságért. 2 Lásd: in Kana 24 (1993) H. 6,-11. 3 In: Glas Konclla 32 (1993) H. 43,1.
