Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Spieker, Manfred - Gál Ferenc (ford.): Nemzeti tudat és vallás
Manfred SPIEKER Nemzeti tudat és vallás A nemzet és a vallás viszonya meglehetősen összetett. Az utóbbi a XIX. század folyamán a nemzeti államok kialakulásában és megszilárdításában jelentős szerepet játszott. A XX. század első felében a nacionalizmus túlzásai a nemzet és a vallás témáját még bonyolultabbá tették. A kelet-nyugati konfliktus, illetve pontosabban az egyik oldalon a szocialista világuralmi igény, a másik oldalon az európai egyesülés és az atlanti szövetség relativizálták a nemzeti tudatot. A kommunizmus összeomlásával és a majdnem fél évszázadon át elnyomott nemzetek újraéledésével Közép- és Kelet-Európában újra előtérbe lépett a nemzet és a vallás viszonyának kérdése. A probléma sokrétűségéből semmi sem veszett el, de ma nyugodtabban szemléljük, lényegesen több pozitív és negatív tapasztalással, mint azt Bismarck idejében tették. Egyúttal látjuk feléledését a nemkeresztény kultúrákban is, pl. a Közel-Kelet és Afrika iszlám államaiban vagy a hindu Indiában. Nemzet, nacionalizmus, vallás - a fogalmak tisztázása. A nemzet olyan emberek közössége, akiknél megvan az azonos politikai és kulturális múlt tudata és az államalkotó akarat. Tehát a nemzet nem előre adott természetes egység, mint például a személy vagy a család, hanem változó történeti jelenség. Az államhoz hasonlóan igazában az újkor terméke. A nemzeti állam eszméje mint politikai elv a francia forradalom feszültségei között kristályosodott ki. A nemzet fogalma eredetét tekintve a közös származásra utal (nation - a latin nasci = születni szóból.). A nemzetet kialakító tényező azonban nem a vérnek vagy a nyelvnek a közössége, sem pedig a közös politikai szervezet, amely egységes államot hoz létre. A kialakító tényező elsősorban a kultúrának és a politikai történetnek a közössége, „az emlékezés közössége, a büszkeségnek és a szégyenkezésnek, az örömnek és a szenvedés-
