Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 4. szám - Isten neve - La Potterie, Ignace De - Németh László (ford.): Szentírás olvasás "Lélekben" (Lehet ma a Bibliát az Atyák értelmezési módszerével olvasni?)
68 IGNACE DE LA POTTERIE szimbolikus játékával, a magyarázatban van, mely az értelemtől függ.”9 A modern idők szakítottak a középkornak ezzel a hagyományával. Az emberek csodálkozását a természet titkain és isten misztériumán felváltotta az egyén öntudata, az én állítása, és az értelem egyeduralma. A szimbólumok és örök lényegek szemlélését helyettesítette a konkrét világ, a történelem és a tudomány iránti szenvedélyes érdeklődés. Ennek következményeként a reneszánsz társadalom egyik lényeges vonását alkotta „a szabadulás vágya az egyházi ellenőrzés minden formájától”, észrevételezte G. Gusdorf.10 A gondolkodásnak és a kultúrának ez az irányulása az ezerötszázas évektől kezdve szükségképpen ellenhatással volt az exegézisre, azaz a tudományok egyike lett. Az értelmezési módszer ekkor már a történelmi és a racionális módszer volt. A döntő hatást Spinoza tette. Joggal nevezték őt a bibliakritika kezdeményezőjének, a modern exegézis egyik megalapítójának. A spinózai vezéreszme az immanentizmus, mely szerint minden probléma kizárólag az értelem segítségével megoldható. A biblikus tudomány kizárólag filológiaivá és történelmivé válik, minden más távlatot ki kell zárni, tudatlanba véve a transzcendenciára való nyitottságot, megtiltva a hit beleszólását. Ezért, ahogy nemrégen találóan megfogalmazást nyert, a radikálisan kritikus exegézis „módszertanilag ateista” (J. Borella). Ennek a racionalizmusnak a győzelme a felvilágosodás korában volt, mely minden hagyomány, minden tekintély elutasítását és az értelem teljes önállóságának követelését jelentette. Kant álláspontja szerint „a vallás csak az értelem korlátain belül létezhet”. Ebben a helyzetben, természetesen, az írás spirituális értelme iránti minden érdeklődés megszűnt. Az Atyák kora lehanyatlott, a traditional kapcsolatban a tudományelméleti törés teljessé vált. A reformáció sola Scríptura elve is ennek az irányzatnak kedvezett. Az írás egyetlen értelme, melyet még kerestek, a betűszerinti és történelmi értelem volt. Milyen a helyzet a XIX. században? Ez az a korszak, amikor a történelmi módszer tökéletesebbé vált. Ám ez volt az ideje a historiz9 M. D. CHEMCJ, La Théologie convne science auXIlf siécle, Vrin, Paris 1957, 175. 10 G. GUSDORF, Les Sciences humaines et la pensée occidentale, vol. II: Les orígines des sciences humaines, Payot, Paris 1967, 135.
