Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 4. szám - Isten neve - La Potterie, Ignace De - Németh László (ford.): Szentírás olvasás "Lélekben" (Lehet ma a Bibliát az Atyák értelmezési módszerével olvasni?)
SZEMTÍRÁSOLVASÁS LÉLEKBEN 67 mert a történet maga mindig valós tény marad, azonban nem úgy, mint egy külső esemény elbeszélése, hanem mint az, ami feltárja a bennük elrejtett értelmet. A tények az üdvösséget adó igazságot tartalmazzák és az írás azt nyilatkoztatja ki. A sensus morális a szövegnek a keresztény ember erkölcsi és vallási életére vonatkozó értelme, ez az írás értelme a lelki élet és a külső cselekvések számára (quid agas). Az Igazi erkölcsi célzatú allegória (tropologiá) kell, hogy az allegóriából fakadjon és a keresztény ember életében gyökeret verjen. Modern szavakkal kifejezve, az erkölcsnek a hitből kell fakadnia. így lesz a lelkiség a dogma személyes megélési módja. De Lubac azt mondja, hogy a tropologiá Krisztus és az Egyház misztériuma, amennyiben újra megvalósul a hívő lelkében és életében (p. 356). „így lesz igazán a tropologiá spirituális értelemmé” (p. 357). Végezetül az anagogia a végcélra, a mennyei és az isteni valóságokra való irányulás (quo tendas). A remény nyitja ezt a lehetőséget az eljövendő életre. Az anagogikus értelem tehát egyszerre az eszkatológia elővételezése is. Téves lenne azonban a biblikus értelmek többféleségéről beszélni. Valójában csak egyetlen igazi spirituális értelme van az írásnak, mert csak egy és egyetlen egy misztérium van, melyet az írás szakaszainak különbözőségében közvetít, mondja Lubac atya. Krisztus misztériuma ez, előre jelezve, vagy a tényekben megjelenve, bensőségessé válva az egyéni lélekben, beteljesedve a dicsőségben (p. 357). Nem fér azonban kétség ahhoz, hogy a XIV. századtól kezdve ez a hagyomány fokozatosan elvesztette életerejét és megmerevedett. A négy értelem tana így mesterséges és terméketlen allegorizálás bonyolult és mechanikus rendszerévé vált. Elkezdődött a hanyatlása. Lassan jelentkeztek a XVI. század új távlatai. II. II. A modern kori törés: az exegézis elszakadása A középkori gondolkodás jellemzője Chenu atya elemzése szerint „a transzcendensre való lényegi ráirányulás, azáltal, hogy minden létezőnek van vallási tényezője. Az üzenet, mely kifejezi a transzcendensre való irányulást, értékesebb volt a magyarázatnál, mely (...) a tudományba vezet. Az üzenet pszichológiai visszafordíthatatlansága,
