Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1930.

1930.

— 74 —

41.

1021. sz.

Vallásalapot érdeklő kérvények benyújtása.

45.

186. sz. Misebor és ostyák beszerzése.

48.

1947. sz.

Felekezeti

iskoláknak

községi

segélyezése

tárgyában

belügyminiszteri

rendelet.

A vallásalapból segélyt kérő folyamodások elintézése a múltban sokszor fölösleges késedelmet szenvedett abból a tényből kifolyólag, hogy a kérvények egy részét nálam, másikat a kultuszminisztériumban nyújtották be. Hogy ebben a kérdésben a jövőben ne hiányozzék az elintézés érdekét szolgáló egyöntetűség, az érdekeltek tudomására hozom, hogy ezentúl a vallásalapból segélyt kérő folyamodásokat a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez kell továbbra is címezni, azonban az egyházi hatóságnál kell benyújtani, mely a kérvények véleményezése és továbbítása iránt intézkedik.

Esztergom, 1930 március 28.

Folyó évi I. számú körlevelemben a Congregatio de Sacramentis utasítására rendelkeztem, hogy a szentmiséhez szükséges ostya és bor beszerzésénél a plébánosok és templomigazgatók a legmesszebbmenő gondossággal járjanak el. Egyúttal jelentést kértem arra vonatkozólag, honnan szerezték be eddig az ostyákat és misebort. Ezek a jelentések nagyrészt megnyugtatók voltak. Azonban többen azt jelentették, hogy a misebort vendéglősöktől, vagy olyan pincészetektől veszik, amelyeknél nem lehet feltételezni a bor valódiságát, illetőleg a szükséges biztosítékot. Ezért indíttatva érzem magamat annak újólag való hangsúlyozására, hogy az érdekeltek a misebor beszerzéséből igazi lelkiismereti ügyet csináljanak. Ha pincészethez kell fordulniok, lehetőleg olyanokat keressenek fel, melyek egyháziak tulajdonát képezik. Esztergom, 1930 május 20.

A m. kir. belügyminiszter úrnak a felekezeti iskoláknak a politikai községek által való segélyezése, illetőleg ennek keretében a tanítói nyugdíj járulékoknak a politikai községek által leendő átvállalása tárgyában valamennyi vármegye alispánjához intézett 96.665/1929. V. számú rendeletét, valamint egy adott esetben a felekezeti elemi iskolai nyugdíj intézeti járuléknak a politikai község által való viselése tárgyában hozott határozatát is, miheztartás végett az alábbiakban közlöm. Egyben felhívom az iskolaszéki elnököket, hogy az iskolafenntartóknak a «Nem állami tanszemélyzet nyugdíj- intézetével» szemben felszaporodott járulék- tartozásait mielőbb fizettessék be. Amennyiben pedig az iskolafenntartó egyházközségek a saját erejükből erre nem volnának képesek, úgy segélyezésüket, a belügyminiszteri rendeletben jelzett indokolt esetekben, a politikai községektől kérelmezzék. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium egyébként az iskolafenntartók fizetési készségét messzemenő részlet- fizetési kedvezményekkel hajlandó támogatni.

Magyar királyi Belügyminiszter. — Szám :

86.665/1929. V. — Tárgy : Felekezeti iskolák- 48. nak politikai községek által való segélyezése. — Valamennyi vármegye alispánjának. —Az 1926. évi július hó 3-án kelt 116.577/1925. V. sz. kör- rendeletemmel már intézkedtem az egyházi terhekhez és a felekezeti iskolák fenntartására nyújtott községi hozzájárulásoknak a községi költségvetésekbe azok megengedett keretei között való további felvétele és az érdekelt egyházi hatóságok részére való folyósítása iránt. Minthogy azonban újabban azt tapasztaltam, hogy a községek egy része az utóbbi időben iskolai fenntartási hozzájárulások címén gyakran teherbírásukat meghaladó, újabb kötelezettségeket is vállalnak, amelyek teljesítése a községi pótadónak az 50%-ot lényegesen meghaladó mértékben való emelkedését vonja maga után, felhívom Alispán urat, figyelmeztesse a községi képviselőtestületeket, hogy újabb ilyen kötelezettségeket — a községi pótadónak ezekből folyóan 50% fölé való emelkedése esetén — csak azzal a kikötéssel vállaljanak, ha ezek telfe- síthetése érdekében a községi pótadónak 50%-on felül való megállapítására a pénzügyminiszter úrral egyetértésben az engedélyt megadom. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha egyes községek indokolt esetekben a felekezeti iskolák segélyezése címén a tanítói nyugdíjterheknek a felekezetekre háruló részét kivételesen kívánnák vállalni. — Budapest, 1930. évi január hó 2-án. — Nagykéri Scitovszky Béla s. k.

Magyar királyi Belügyminiszter. — Tárgy :

X község fellebbezése a református felekezeti iskola támogatása tárgyában. — A Közigazgatási Bizottság az 1928. évi február hó 12-én kelt X sz. határozatával kötelezte X politikai községet, hogy a református felekezeti iskola támogatásaként a tanítói állások után viselendő tanítói nyugdíjjárulékokat az iskolafenntartó testület, a református egyház helyett fizesse meg. Ezen határozat ellen X község elöljárósága fellebbezést adott be. A Közigazgatási Bizottság idézett számú határozatát ez alapon felülbíráltam, azt a fellebbezés elutasításával helyben hagyom, mert a népoktatás ellátása elsősorban a politikai község feladata, és ha ezt helyette hitfelekezet látja el, úgy a politikai községnek a felekezeti iskolát ebben a működésében támogatnia kell. X község — miként azt a fellebbezésben maga is elismeri — a múltban ezeket a nyugdíjjárulékokat fizette s így a támogatást nem tagadhatja meg a jelenben sem.

Ha ez a támogatás az 50%-os pótadó keretében nem lenne megvalósítható, ez esetben tegyen az alispán előterjesztést a pótadónak a megfelelő felemelése iránt. Önként értetődik, hogy a nyugdíj járulékból a község terhére eső hányad az 1926. évi 95.000/IX. vallás és közoktatásügyi miniszteri rendeletben meghatározott mértéket