Circulares litterae dioecesanae anno 1948.
XI.
nyilt kártyával. Nekünk sohasem volt más oá.Innk-, ml nt va .T! ánfLÜ BJie-S" közvéleményt kialakítani éspedig tevékeny, küzdő és harcias vallásta lanságot "/Le Corrosp. 1906. i'e.br. 10.449/. Vájjon. négy évtized múltán, szelidült-e az anyagelvúség, az istontelenség? A fentiek künn és benn megadják a választ; Az új iskola nem a kinyilatkoztatásé, nem a mi Urunk Jézus Krisztusé,' nem az általa alapított Egyházé, nem a katolikus családé, nem Szent István királyunké és semmi'kóp sem a temetőkben pihenő ősöké. A temetők körül mindig mély árkok húzódtak, dG ’most tátongó örvényekét szakasztottak fel eleink világa és a mi világunk, ez ő neveltetésük .és gyermekeink nevelése közt. A múlt iskolájának a célja: jó kerszíényt alekiínai a gyermekből, aki imádja Is cent, neki szolgál és engedelmeskedik és így akar üdvözülni. Ezzel vált ja ..felebaráttá,- :}ó ;ma&7arra is.. e helyett egy bizonyos társadalmi ás politikai szemlélet-módot várnék az iskolától /Orszgy.napló 1948.jún, 16= 449/. A keresztény nevelés kiköltöztetésével, -amelynek sokat mondó külső jele a Mária-szobor, a vallásos képek, szobrok, sőt nőm egy helyen a feszület kiköltöztetése,csak a neti kőt hittanórába szorul Vs zsugorodik a vallásos szellem. Ott;is, ahol eddig négy* ott lő, ahol két .hittanóra volt a múltban, de az egész oktatást átlengto a vallásos szellem. -A jövőben,bár maradtak még nevelő egyéniségek az is- 'kolában, a 28-50 órában a legjobb esetben.a -dermesztő, hideg, közöny jégcsapjai lépnek a vallásos"élet,és szív melegsége-helyébe. Amint mondottuk, meg ez a magatartás.is esik.ideig-éráig’tart? aztán meg hátrányosabbra változik. Amit ö két óra - egyi'c kézben védekező'kard-- dal, a. másikban munkaeszközzel - épít, nzza1 előbb utóbb szembekerül az űj iskola beállított világa- Azzal, legyünk tisztában, hogy-az iskolát, q -hitvollásost is, nz államit is o /állásos "jóllen kialakításának a munkájából kiiktatták. A természetet és természeti előttit, az embert és' Istent, az időt és örökkévalóságot, mint teljes; egészet szétbontják és csak. a kisebbel törődve a végtelenül többet figyelmen kivül hagyják. Az.emberi leiken- Jézus Krisztus drága vérének fémjelzését többé, nem jiézík. Félő, íogy - a megnyilatkozások. 'szerint^- inkább nézik tjenne- -a jövendő' párt-embert ős párt-tagot, . A. mai iskola tanítói, tanárai, tantervei; es tankönyvei egyaránt kérdeztetek ma velünk: Mi lesz a gyermekből és mi lesz a. gyermekkel? Valahányszor élet fakad magyar földön, az édesanya első sóhaja a hítv-lláscs iskoláért száll. De morzsoljuk e2 ;e szülői könnyeket és mentsük a halhatatlan gyermeklelkeket! Ha ősi, „erős várunkat, az Istennek is erős várát, a hitvallá- • sós iskolát -:.s;pha nem hegedő sebet ütve - el is vették, áll anohhna, erődvonalunk: a katolikus család, a templom ás az egyházközség.<És ennek a hármas erődvonalnak Isten-rendelte küzdő harcosai,, őrei í?i va'gytok, ' Kedves Szülők! A katolikus szültök személyes és szent kötelességét a gyermeknevelés terén az Egyház két rövid mondatban adja elénk-: • a./ A szülőkre hárul az a mindennél súlyosabb kötelesség, hogy a gyermek vallásos és erkölcsi,testi és polgári neveléséről tőlük telhetőlog gondoskodjanak /c.llloA b./ A szülőknek ós helyetteseiknek nemcsak joga, hanem súlyos kötelessége is a gyermek keresztény nevelése /c,15'?2.§.2/. ■ Halljátok szülők, mi van a- ti vádiatokon!. l./_A. családban. A hittel nevelő i ók ti a. sem nélkülözhette a családi sze/nteTybelT nevelést. 'Ha pedig a. hitvsll^sos levegőjű iskola a legjobb esetben - kiáll a vallásos- nevelésből, a családi vallásos nevelés fontossága kimondhatatlanul nő, ós a hívő szülőt szinte meg-
