Circulares litterae dioecesanae anno 1946. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

VII.

*

zat és a „még nem élő“ magzat között; aminthogy nincs különbség a méhmagzat és a már bölcsőben lévő gyermek között sem. Mindkettő ember, személyiség. EI- lenetörni bármi (orvosi, szociális, eugenikus stb.) címen : emberölés. Ha az ember ellene bármit szándékol, tesz, hogy az élet haljon meg: maga a gyilkosság. Ha pedig azon mesterkedik, hogy élet ne legyen abból az érintkezésből, amit az Ur az életért rendelt, vagyis ha az érintkezést az Úrtól kitűzött cél ellen végzi és magát a fogamzást meghiúsítja : belekontárkodik a Teremtő tervébe, megzavarja az élet tiszta forrását. így súlyosan vét a VI. parancs ellen, paráználkodik és ezért átkul vonja magára szent Pál fenyegetését: „Mert azt tudjátok és értsétek meg, hogy semmi paráznának, vagy tisztátalannak . . . nincs öröksége' Krisztus és Isten országában“ (Efez. 5, 5).

A fogantatás pillanatától, a két sejt egyesülése óta élő embert, sőt megelőzőleg annak a lehetőségét úgy kell védenünk, tiszteletben és bántatlanul tartanunk, mint a jó édesanya szokta a már karjaiba vehető gyermeket.

Egész sereg világhíres, katolikus és nem-katolikus orvos-tekintély áll az Egyház álláspontján. Szerintük semmi sem annyira orvosiatlan, mint a magzat megölése. Az orvos és bába letett esküje nem javallja. Az orvos az életért van, nem pusztításért. A komoly orvosok azt is megállapítják, hogy a „vigyázás“ tönkreteszi a női szervezetet.

A kifogás.

Igen — gondolják egyesek, akik már messze elmentek a bűn útján —, de nem szabad elfelejteni, hogy 1946-ban vagyunk; nincs mivel betakarni, ruházni, táplálni, iskoláztatni a már meglévő gyermeket sem. Azért legyen, hogy nyomorogjon ?

Kedves Híveim 1 Az Egyház nem száll vitába, csak rámutat arra, hogyha valakit fájdalommal tölt el a mai idők tengernyi Ínsége, a családok vergődése, hát az Egyház együttszenvedi mindezt a magyar családokkal és mélységes tisztelettel áll meg a családi gondok gyötrelmei előtt. Ám az Egyház nem időleges, egy-két évhez igazított, hanem örök erkölcsöt hirdet. Ahogy a Tízparancsolat többi törvényének megtartásától sem mentesít az idő, az élet törvényétől sem. Utalhatunk arra is, hogy ezek a sötét bűnök nem mostanában kezdődtek el magyar földön, szomorú virulásuk volt már a legteljesebb jólét éveiben. Korábban is voltak a jólétben lubickoló olyanok, akik gyűlölték és száműzték a gyermeket családjukból. És ma is vannak hősies édesanyák, akik nem szennyezik be magukat a gyermekpusztitás bűnével. A búsás, természetbeni bűndíjakat ma sem a szegények fizetik az életidő kufároknak.

Jézus Krisztus földi helytartója, XI. Pius mondja: „Nem lehetnek olyan nehézségek, amelyek megszüntethetnék az isteni törvény kötelező erejét, amely megköveteli, hogy tartózkodjunk olyan cselekedetektől, amelyek természetüknél fogva bűnösek“. Nem szabad elfelejtenünk, hogy nagy célokért hozunk ezen a téren is nagy áldozatokat.

Kedves Híveim !

Jól mondotta egy rég elköltözött, jeles főpapunk : „Igen megsiratni való gyász az, ha a temető nem a város, vagy falu végén, hanem mindjárt a feleségek keblénél, méhénél kezdődik. Ha az asszony nem szülő, hanem gyilkos, nem életet fakaszt, hanem életet akaszt, nem bölcsőt igazít, hanem sírt ás“.

Ne építsünk mindent a maguk erejére! Van Gondviselés is: „Hagyjad az Urra utadat és bízzál benne 1“ (Zsolt. 36, 5). Ha Isten, el szembehelyezkedünk,- 28 -