Circulares litterae dioecesanae anno 1946. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

VII.

\

Krisztusban Kedves Híveim!

A háború viszontagságai kimondhatatlan sok és nagy zaklatottságot hoztak ránk és ez a zaklatás, szorongás megtalálja mindannyiunk lelkét (Róm. 2. 9). Azt sem tudjuk, melyik sebünkhöz nyúljunk, melyikre jajduljunk, fohászkodjunk. A sirban pihenőket, vagy a foglyokat az idegenben, vagy az itthon távoliakat si- rassuk-e ; az életre legszükségesebbeket hiányoljuk-e, vagy a létbizonytalanság miatt nyugtalankodjunk-e; anyagi vagy erkölcsi értékeinket gyászoljuk-e; tekintsünk-e a határokon túlra, vagy érjük be az itthoni bajokkal.

Mindeneseire magunk is súlyosbítjuk keresztünket, amikor vétkezve vétkezünk és a helyzet-könnyítés hamis és csaló jelszavával az örvényt magunk, családunk és nemzetünk körül még feneketlenebbé, még veszélyesebben gyűrűzővé tesszük. Gondolok itt a házassági visszaélésekre.

A fővárosban 1900-ig a születések száma — némi ingadozással — emelkedik, aztán 1939-ig — ugyancsak ingadozással — csökkenő irányzatot vesz. 1940-től kezdődően újból emelkedik és 1943-ban az eleddig legmagasabb emelkedést mutatja. 1944. áprilisától kezdve 1946. februárjáig bezárólag — 1944 szeptemberét kivéve — egy hónapban sincs természetes szaporodás, tehát kevesebb az élveszületés, mint a halálozás. Az élveszületés ezrenként 1945 novemberében 8.5, csak a fővárosi lakóknál 7.1. A már haldoklási pontot jelentő 18%o alatt van a 22 hónapból 15 hónap élveszületése; a halálozás ezzel szemben erősen felszökött: 1945. január hónapban 172.8, februárban 111.3°/oo-re emelkedett, de a többi hónapban is 12.3 és 73.2°/oo közt változott. 32,332 fővel apadt a főváros a természetes szaporodás hiányából 1945. év elejétől 14 hónap alatt.

Sajnos, nem is fővárosi kérdéssel állunk itt szemben. 1945-ben Esztergom városában 835 a haláleset, 422 a születés. Balassagyarmaton 199 és 186, Nyergesújfalun 68 és 67, Érsekvadkerten 52 és 79, Szentendrén 173 és 162 a katolikusok 1945. évi halálozási és születési adata.

Ebben a megrázó népmozgalmi adatban jelentősen jelentkeznek fájdalmas, egészen természetes okok: elköltözés, bombatámadások, ostrom, ragályok, kórház- hiány stb. Ám az élveszületések zuhanásszerű esése és mélypont-állása, a bűnös magzatírtás és korlátozás a legelső okok közt szerepel,* amit a főváros tisztifőorvosa (1945. dec. hó 7. 1.) igy fejez ki hivatalos jelentésében: a terhességtől való félelem és tartózkodás, a művi vetélések végzésének tűrése. A tűrés nagyon enyhe kifejezés ahhoz képest, ami a kések alatt minden képzeletet meghaladó mérvben, intézményesített tömeggyilkolással nem egy szülészeti osztályon és másutt végbemegy. Félidőn túl levő, egészséges, nagy magzatokat is elírtanak bűnös kések és istentelen, a nőiségből kivetkőzött asszonyok, nők erőszakkal megfogják Isten kezét, mert nem akarnak anyák lenni.

* Abusus hi in sede confessionali a poenitentiario sunt prudenter indigandi et corrigendi.

VII.