Circulares litterae dioecesanae anno 1933. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

VIII.

47 anyavédelemre és csecsemő-gondozásra és betegápolásra vonatkozó kellő tájékoztatás ; d) népünk gyakorlati foglalkozásai köréből az okszerű gyümölcstermelésre és értékesítésre való oktatás ; e) a nők iskolánkívüli tovéibbművelésé- nek keretében a tudatos és okszerű héiztar- lásra, otthongondozásra, családi nevelésre és betegápolásra vonatkozó ismeretek nyújtása és a női kézimunka hathatósabb felkarolása ; f) a társadalmi szervezetek (egyesüle­tek) keretében végezhető gyermekgondozás kérdéseire és tudnivalóira vonatkozó tájé­koztatás ; g) népies nemzeti Szépségeink és érté­keinknek (magyar népművészet, népi házi­ipar, népviselet, népzene, nemzeti táncok, népszokások, népi színjátékok stb.) ápolása, felkarolása és népművelésünk körében való tervszerű érvényesítése. A végrehajtást illetőleg pedig megjelöli a különös szempontokat, melyekre a nép­művelés munkájában figyelemmel kell len­nünk. így a feladatok b) pontjára nézve a következő megállapításokat teszi : A b) bekezdéssel kapcsolatban. — A lélek finomítása és az érzület nemesítése az iskolánkívüli népművelés körében lehet­séges erkölcsi nevelésnek alapvető feladata lévén, itt mindenekelőtt az szükséges, hogy a falu vezetői (pap, tanító, jegyző stb.) kö­zös erővel törekedjenek minden lehetséges módon népünk vallásos érzésének élesztősére, fenntartására és fejlesztésére. E feladat szolgálására valók a vallásos tárgyú előadások (előadás sorozatok.) Ezek azonban egymagákban nem elegendők. Gon­doskodni kell olyan alkalmakról és módok­ról is, amelyek a vallásos élmény erejével hatnak a népi lélekre, fa templomi népéne­kek fejlesztése, vallásos ünnepek rendezése, vallétsos jellegű népszokásoknak, pl. betlehe- mesek, ápolása, felélesztése stb.); mindezt azonban természetesen anélkül, hogy azok által esetleg felekezeti ellentéteket támasz­tanának. Az erkölcsi tárgyú előadások, előadás- sorozatok kiegészítendők nagy erkölcsi példa­képek, kivédő jellemek bemulaléisával és ismertetésével is. Igen jó szolgálatot tesz e tekintetben a jól megválogatott s erkölcsi problémákat tárgyaló szépirodalmi művek felhasználása is a helyi népkönyvtárban levő művekről (költemények szavaltatása, felolvasása, el­beszélések felolvasása, regények ismertetése, olvastatása, megbeszélése, színműveknek műkedvelő előadásban való bemutatása és erkölcsi tekintetben nevelő hatású filmek bemutatása.) Megfelelően megválogatott újsághíreknek erkölcsi szempontból való közös megbeszé­lésével is hathat nevelőleg a népművelés. Mindeme módokon és eszközökkel a siker reményében küzd belünk az egyes he­lyeken elharapódzott, feltűnő erkölcsi hibák (káromkodás, pletyka, pörlekedés) és vesze­delmek (egyke, alkoholizmus, fajtalanság stb ), ellen. De nem csupán észlelt hibák s vesze­delmek ellen kell küzdeni a népművelés erejével, hanem az erkölcsi élet hiányain is kell segíteni a hiányzó jótulajdonságok, eré­nyek meggyökereztetésére való törekvéssel. Faji erényeink tudatos ápolását és ok­szerű fejlesztését is fontos népművelői fel­adatunknak kell tekintenünk. Az állampolgári erkölcsök fejlesztése, vagyis az állampolgári nevelés, különösen pedig az állampolgári kötelességek megis­mertetése és megokolása, a magyar közigaz­gatási egységek (község, járás, megye, állam) jelentősége, hivatása, egymással való kap­csolata, az adófizetés célja, az adók felhasz­nálásának módja (állami költségvetés) stb. mindezek állandó és elsőrendű tanítási anyagát alkotják az iskolánkívüli népműve­lésnek. A kedélyviléig finomításéira és fejleszté­sére ezután is kellő mértékben kell felhasz­nálnunk az éneket, dalt és zenét, természet­szerűen elsősorban a magyar népdalt és népzenét, (nótaestek, dalkörök, zenekarok), továbbá nemzeti irodalmunknak e célra alkalmas termékeit, nemzeti (népi) láncain­kat, megfelelő népi játékainkat és népszo­kásainkat és a művelő erejű szórakoztató alkalmakat is. Mindezeknek a kedélyneve­lésen felül nemzetnevelői és népi értékein­ket megőrző ereje is van. Törekednünk kell végül arra is, hogy népünk az élete körülményeiben szükséges és nekivaló illemtudást is elsajátítsa. E szem­pontból az ősi, még meglevő s megfelelő népi illemszabályok, illendőségi szokások, (köszönés stb.) megőrzése és fenntartása a főtennivaló. Mind e pozitív irányú nevelési törek­vések mellett a jövőben sem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy népünket célra­vezető módon és eszközökkel védjük meg a szennyirodalom, az erkölcsi reánézve káros filmek, szinielőadások és dalok lélekrontó ártalmaitól. 9'

Next

/
Oldalképek
Tartalom