Circulares litterae dioecesanae anno 1932. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
X.
45) Lajos helyett Harza Lajos a hitoktatók hivatalból való képviselőjévé. Egyéb vonatkozásúak: 1916. május 30.-án 2741. sz. főpásztori rendelkezés elhalasztja a közgyűlést békésebb időkre. 1917. november 12.-én 5902. sz. rendelkezés a nyugdíjak mértékét a következő- kép rendezi: alapnyugdíj 2400 korona, 20 éven túl 30 kor. évi többlet, 40 éven túl 50 kor. évi többlet, de elutasítja a hozzájárulási kulcs felemelését 3%-ra. 1923. november 21.-én 3838. sz. a. a nyugdíjintézet 800.000 kor. rendkívüli valori- zálási segélyt kap. 1920. augusztus 30.-án 2544. sz. a. körlevél útján kérdés intéztetett a ny. int. tagjaihoz a hozzájárulási kulcs emelésére vonatkozólag. 1926. november 4-én 3302. sz. a. a beérkezett válaszok alapján a hozzájárulás kulcsa 3%-ban ál lapí tta tik meg. 1927. augusztus 25.-én 2080. sz. a. a legalacsonyabb nyugdíj 1800 P-ben áilapít- tatik meg, 10 évtől kezdve 35 évig évente 40 P emelkedéssel. 1928. december 12.-én 2893. sz. a. az előbbi emelkedés 35 évi szolgálaton túl is kiterjesztetik. 1930. január 2.-án 23. sz. a. a más forrásból nyugdíjat élvezők ny. intézeti nyugdíja akként szabályoztunk, hogy kiegészíttetik más forrásból eredő nyugdíjuk 30—35 évi szolgálat után havi 300, 35—40 évi szolgálat után havi 350 P-re, 40 évi szolgálattól pedig havi 400 P-re. 1931. január 5.-én 49. sz. a. közöltetett, hogy az állami hozzájárulást a VKM. 7s-dal leszállította. 1932. januárjában az állami hozzájárulás további 5%-kal szállíttatott le. Ezen változásokat a közgyűlés egyhangúlag tudomásul veszi. Ezután Számold Ignác beszámol az előkészítő bizottság munkájáról és előterjeszti az ezen bizottság által szükségesnek látott alapszabálymódosításokra vonatkozó indítványt. MeszlényiZoltán szól hozzá, figyelmeztetve a közgyűlést, hogy csak a csonka-esztergomi egyházmegye nevében hozhat határozatokat. Javaslatára a közgyűlés kimondja, hogy hozandó határozatait csak ideigleneseknek tekinti. Az alapszabálymódosításra vonatkozó indítványra nézve úgy határoz, hogy azt együtt tárgyalja Krizs Árpád hasonló tárgyú indítványával. Báthy László alapítványkezelő kanonok tájékoztatja a közgyűlést az intézet jelenlegi anyagi helyzetéről, amit a közgyűlés köszönettel tudomásul vett. Krizs Arpád előadó ezután hosszabb indokolással beterjeszti a következő indítványokat: 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy az 1913. évi alapszabályok 37. §-ának megváltoztatásával a papi nyugdíjat felemeli a következő mértékben: 1933—35. években : az első 10 szolgálati évben a nyugdíj havi 180 P, évi 2160 P, a 10—15 szolgálati évben a nyugdíj havi 190 P, évi 2280 P, a 15—20 szolgálati évben a nyugdíj havi 200 P, évi 2400 P, 20 szolgálati év után a nyugdíj havon- kint 5 P-vel emelkedik, vagyis 30 szolgálati év után a nyugdíj havi 250 P, évi 3000 P, 40 szolgálati év után a nyugdíj havi 300 P, évi 3600 P. 1935. után pedig az 1—20 szolgálati évben a nyugdíj ugyanaz, a 20 szolgálati év után a 40 szolgálati évig havonkint 10 P-vel emelkedik, vagyis 30 szolgálati év után a nyugdíj havi 300 P, évi 3600 P, 40 szolgálati év után a nyugdíj havi 400 P, évi 4800 P. Ennél magasabbra a nyugdíj nem emelkedik. Lakbér nincs. Azoknak a nyug- díjintézeti tagoknak a nyugdíja, akik máshonnan (város, állam) kapnak nyugdijat, amennyiben a nyugdíjintézet anyagi helyzete ezt megköveteli, fentiek megkérdezése nélkül a szükséghez képest 50°/o-ig leszállítható. Amennyiben a nyugdíjintézet anyagi helyzete további leszállítást tesz szüksé- ségessé, a leszállítás az összes nyugdíjaknál egyenlő arányban történik. 2. Mondja ki a közgyűlés, hogy az 1913. évi alapszabályok IV. fejezetének módosításával a nyugdíjintézet jövedelmi forrásait a következőkben kívánja megállapítani : aj a nyugdíjintézet vagyonának lioza- dékaiból, b) a különböző kitüntetések, címek és kinevezések megadóztatásából éspedig érseki tanácsosi cím után 50 P, pápai kápláni, kamarási cím után 200 P, apáti, préposti kanonoki cím után 300 P, praelatusi és méltóságos címmel járó világi (állami)
