Circulares litterae dioecesanae anno 1932. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

X.

kitüntetés után 500 P, kanonoki, javadalmas apáti kinevezés után 1.000 P ; c) a vallásalap (államsegély) hozzá­járulásából ; d) a tehetősebb egyházközségek hozzá­járulásából. Tekintettel arra, hogy ennek elrendelése nem tartozik a nyugdíjinlézeli közgyűlés hatáskörébe, a közgyűlés alázattal kérje lel OEminenciáját, kegyeskedjék elren­delni, hogy az egyházközségek évi bevéte­lűk 5°/o-át bocsássák a nyugdíjintézet ren­delkezésére ; e) a nyugdíjintézeti tagok által fize­tendő nyugdíjjárulékokból, amelyek új meg­állapítása a következő: A nyugdíjjárulék 1933. január l-lől az összes nyugdíj intézeti tagokra egyformán a fizetés, illetve a jövedelem 4°/o-ában álla- píttatik meg. Kivételt képeznek a kanono­kok s javadalmas apátok, akik kinevezésük alkalmával két éven belül 1.000 P-t űzet­nek a nyugdíjintézet pénztárába s ezáltal a nyugdíjjárulék íizetése alól felmentetnek. Amennyiben a káptalan anyagi helyzete lényegesen javul, ezen egyszersmindenkorra fizetendő összeg 2.000 P-re emelkedik fel. Azok a budapesti plébánosok, akik 1933. jan. 1-től 4 évig tetemes összeget kénytelenek a fővárosi nyugdíjintézetnek fizetni, ezen idő alatt a járulék fizetése alól szintén felmentetnek. Ezen idő eltelte után úgy, mint a többi nyugdíj intézeti tagok, jövedelmük 4°/o-át fizetik járulék fejében; fj adományokból, hagyatékokból, g) ad int. ordinarii misék jövedelméből. E két inditvány felett nagy vita indult meg, amelyben résztvettek: Báthy László, Bednárz Róbert, Számold Ignác, Metzker József, Nádler István, Mertán János, Milbieh Tamás, Zsigovits Béla, Niedermann József. Az előadó válasza után a közgyűlés 19 szóval 10 ellenében elvben nem kifogásolja az elő­adó indítványait, csak az egyházközségek hozzájárulásáról szóló részt tartja nehezen kivihetőnek. Elfogadja a személyi hozzájáru­lásnak 3°/o-ról 4°/o-ra való felemelését. Ami az indítványok többi részét illeti, tekintettel a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetre, nem hoz végérvényes határozatot, hanem a választandó igazgatóválasztmányra bízza, hogy javaslatait a következő közgyűlésig a befolyó jövedelmeknek és az általános gazdasági hely­zetnek figyelembevétele mellett tegye meg. Az előadó ezután folytatólagosan a követ­kező két indítványt terjeszti a közgyűlés elé: 3. Mondja ki a közgyűlés, hogy az alapszabályokból törli mindazon §-okat (3. 40., 27.), amelyek megengedik, hogy azok a tagok, akik máshonnan (állam, városi kap­nak nyugdijat, a papi nyugdíjintézet tagjai közül kiléphessenek és határozatilag mondja ki, hogy az esztergomi főegyházmegyei papi nyugdíjintézet kötelező tagja a főegyház­megye minden egyes papja. 4. A közgyűlés megbízza az igazgató­választmányt, hogy a tagsági járulékok befolyásának biztosítására a leghalhatósabb és legmegfelelőbb módszereket alkalmazza, az 1913-as alapszabályokat a közgyűlés által elfogadott indítványok értelmében módo­sítsa s ezen átdolgozott s jóváhagyott alap­szabályok egv-egy példányát az összes tagok­nak küldje meg. A közgyűlés az indítványokat elfogadja annak megismétlésével, hogy az alapszabályok módosítása az egy­házmegye megcsonkított állapotára való tekintettel csak ideiglenes jellegű lehet. A tárgysorozat következő számaként az előadó ismerteti a hitoktatók nevében Ács Ambrus által beterjesztett kérelmet, mely szerint a hitoktatók ne zárassanak ki az őket megillető egyházmegyei nyugdíjból. A közgyűlés nem látja indokolt­nak a kérelmet, mivel a hitoktatók közül is többen vannak ma is nyug­állományban a papi nyugdíjintézet terhére. Annak a kérdésnek megvizs­gálását, hogy más forrásból nyert nyugdíjuknak és a papi nyugdíjintézet anyagi helyzetének figyelembevétele mellett a papi nyugdíjintézet számukra milyen arányban szolgáltasson nyug­díjat, a közgyűlés rábízza a megvá­lasztandó igazgatóválasztmányra és a hitoktatók képviselőire. Majd az előadó ismerteti Strecke Ernő­nek a hittanárok nevében beterjesztett azon kérelmét, hogy minden egyházmegyei pap nyugdíjaztatásáig fizető tagja legyen a nyug­díjintézetnek, továbbá, hogy a középiskolai tanárokat a nyugdíjintézeti közgyűlésen a mindenkori érseki főbiztos és egy, a hittanárok gyűlésén választott hittanár képviselje. A közgyűlés az előadó által be­terjesztett és elvben elfogadott 2. és 3. sz. indítvány értelmében határoz a hittanárok kérelmének első része felett, míg a hittanárok közgyűlési képvise­letére vonatkozó kérelmet teljesíti. Ezzel kapcsolatban az előadó indítványára kimondja a közgyűlés azt is, hogy a hitoktatók ezentúl a hivatalból való képviselőjükön kívül két választott képviselővel vehessenek részt a közgyűlésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom