Circulares litterae dioecesanae anno 1930. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
IX.
2963. sz. Egyházi adók behaj tása és kezelése. — 58 A m. kir. pénzügyminisztérium az utóbbi években több rendeletet bocsájtott ki az egy- - házi adó kivetése, szedése és kezelése tekintetében. A tett rendelkezések az egyházi adók könnyebb és eredményesebb, a többi adókkal való együtt behajtását és kezelését szolgálják. Emellett azonban a rendeletekben olyan előírások is foglaltatnak, amelyek az egyházi hatóságok egyházi adókivetési jogát korlátozzák. Az intézkedések ezen pontjainak megváltoztatása érdekében a nagymélt. püspöki kar ismételten is felszólalt. Bár e részben a tárgyalások még nem nyertek befejezést, a vonatkozó rendeleteket jónak látom alábbiakban közölni: M. kir. Pénzügyminisztérium. 89.182/927. VII. a. számú körrendelet. Valamennyi m. kir. pénz ügy igazgatósághoz, a m. kir. adóhivatalokhoz és a székesfővárosi kerületi adófelügyelőségekhez. Az utóbbi időben mind sűrűbben merültek fel panaszok amiatt, hogy egyes hitközségek rendkívül magas hitközségi adókat vetnek ki, amelyek összege nem egy esetben az állami adók többszörösét teszi. Miután az egyházközségek részéről kivetett ilyen magas adók az adózóknak a teherbírását veszélyeztetik és a közadókat érdekelt többi hatóságok jogos igényeit is sértik, elrendeltem, hogy 1928. évtől kezdődőleg az egyéb előfeltételek fennforgása esetében a hitközségi adók csak azokban a községekben vonhatók együttes kezelésbe, amelyekben a hitközségi adókivetés kulcsa átlagban a l()°/o-ot meg nem haladja. Azokban a községekben, amelyekben a hitközségi adók az illető felekezet híveire kivetett törzsadóknak (ideértve a kereseti adót is) a 10%-át meghaladja, azoknak az adóknak az együttes kezelésbe leendő bevonásának az engedélyezését magamnak tartom fenn. Ahol hitközség szabályszerűen nincs megalakulva, ott önként érthetően hitközségi adók sem vethetők ki. Ezek a rendelkezések a párbértermészetű beszolgáltatásokra, valamint a felekezeti iskolai adókra nem vonatkoznak. A pénzügyigazgatóság azonban azt, hogy területén a felekezeti iskolai adók kivetési kulcsa mely községekben haladja meg a 10°/o-ot, minden évben március hó végéig jelentse be hozzám, hogy a Vallás- és Köz- oktatásügyi Miniszter Úr velem egyetérőleg a netán szükséges intézkedéseket megtehesse. Budapest, 1927. évi november hó 6-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre sk. k. államtitkár. M. kir. Pénzügyminisztérium. Szám 22.568/1928. VII. a. Körrendelet valamennyi m. kir. Pénzügyigazgatóságnak. A hitközségi adóknak az együttes kezelésbe való bevonása tárgyában a múlt évi november hó 6-án kelt 89.182 számú körrendeletem folyományaként több hitközség részben közvetlenül, részben az illetékes pénzügyigazgatóság útján engedélyt kért arra, hogy a lü°/o-ot meghaladó hitközségi adóknak az együttes kezelésbe leendő bevonását engedélyezzem. Oly célból, hogy az ily kérelmek lehetőleg további tárgyalások nélkül azonnal érdemben elbírálhatók legyenek, I. meghagyom a pénzügyigazgatóságoknak, hogy az ily kérelmeket előterjesztő hitközségektől javaslattétel előtt, min- donkor a következő adatokat szerezzék be: 1. mennyi az illető felekezet híveinek az előző évi adóalapja (földadó, házadó és általános kereseti) ; 2. mennyi az a szükséglet, amelyet az egyházközség egyházi adóból fedezni óhajt; 3. ebből a szükségletből mennyi az, amely állandó jellegű is és mennyi az, amely csak átmenetileg a folyó, esetleg még a következő egy-két évben is lenne kivetendő és ezek mindegyike hány %-át teszi az adóalapnak; 4. amennyiben a hiLközség költségvetésében az iskolai szükségletek is bennfoglaltatnak, abban az esetben külön fel kell tüntetni azt is, hogy a szükségletből mennyi esik a hitközségi és mennyi az iskolai kiadásokra és ezek külön hány °/o-át teszik az adóalapnak; 5. az egyházközségi adót mily módon és mily alapok után kívánják kivetni; 6. mi az oka annak, hogy az egyházközség 10%-nál magasabb egyházi adót kénytelen szedni; 7. ezeken kívül a róm. kath. hitközségek részéről beadott kérelmekhez még az illető hitközségeknek jóváhagyott alapszabályainak egy példányát is kell csatolni és azt is bejelenteni, van-e az illető plébániának kegyura és ki az. A pénzügyigazgatóságok a jövőben minden egyes esetben csakis ezeknek az adatoknak a beszerzése után tegyenek hozzám javaslatot. Megjegyzem, hogy a megadott engedély — amennyiben az nemcsak meghatározott időre adatott meg — mindaddig érvényben marad, amíg az együttes kezelésbe bevonatni engedélyezett egyházi adó mérve nem súlyosh- bittatik. II. Ha valamely községben a felekezeti iskolai adók kivetési kulcsa a 106/o-ot meghaladja, abban az esetben az igazgatóság a fenti rendeletem értelmében március hó végén teendő jelentésében ismertesse az iskolai szükségletek végösszegét, az adóalapot és a százalékot, feltüntetve azt, hogy az iskolai szükségletek közül mennyi rendszeres állandó jellegű és mennyi, mily természetű az átmeneti szükséglet. Megjegyzem, hogy a szabályszerűen megalakított egyházközségek, épúgy, mint a politikai községek is, az iskolai szükségletek fedezése iránt saját költégvetésükben intézkedhetnek, de az iskolaszékek a hívekkel szemben oly kötelezettségeket, amelyek