Circulares litterae dioecesanae anno 1930. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
IX.
59 az állami törvényekben megállapított célúkon és hatáskörükön kívül esnek, nem állapíthatnak meg, vagyis pl. : egyházközségi adók kivetésére nincsenek jogosítva. Budapest, 1928. évi február hó 7-én. A miniszter rendeletéből: Kölbig Ferenc s. k., miniszteri tanácsos. M. kir. Pénzügyminisztérium. Szám: ad 22568/1928. VII. körrendelet. Valamennyi m. kir. Pénzügyigazgatóságnak. A hitközségi adóknak az együttes kezelésbe való bevonása tárgyában folyó évi február hó 7-én kelt 22568. számú körrendeletéin I. bekezdésében értelem- zavaró leírási hiba csúszott be. — Ennek a bekezdésnek helyes szövege a következő: 4. amennyiben a hitközség költségvetésében az iskolai -szükségletek is bennfoglaltatnak, abban az esetben külön fel kell tüntetni azt is, hogy a szükségletből mennyi esik hitközségi és mennyi az iskolai kiadásokra és ezek hány °/o-át teszik az adóalapnak. — A hivatkozott körrendelet I. részét azzal egészítem ki, hogy a hitközségi adóknak az együttes kezelésbe való bevonása tárgyában teendő javaslatban a pénzügyigazgatóság az említett körrendelet I. 1—7 bekezdéseiben foglalt adatokon felül minden esetben jelentse be azt is, hogy az illető községben a folyó évben, illetőleg amennyiben a folyó évre még végérvényesen megállapítva nem lenne, az elmúlt évben hány százalékos községi pótadó szedése volt engedélyezve. Budapest, 1928. évi február hó 11-én. A miniszter rendeletéből. Kölbig Ferenc s. k. miniszteri tanácsos. M. kir. Pénzügyminisztérium. Szám: 48.900/1930. VII. a. Tárgy: Az egyházi adók együttes kezelése. Körrendelet. Valamennyi m. kir. Pénzügyigazgatósághoz és valamennyi m. kir. Adóhivatalhoz. Az 1929. évi községi adófőkönyvek lerovási oldalainak helyszíni felülvizsgálata tárgyában az 1930. évi február hó 25-én 29.743. szám alatt kiadott körrendeletéin 8. és 9. bekezdéseiben, valamint az ennek kiegészítése tárgyában 1930. évi március hó 8-án 33 672. szám alatt kiadott körrendeletem- ben felhívtam a Cím figyelmét a hitközségi adók külön kezelése körül fennálló szabálytalanságokra s az e tekintetben követendő helyes eljárásra. Az időközben hozzám érkező panaszokból arról szereztem meggyőződést, hogy a hivatkozott körrendeletemet — bár a 29.743/1930. sz. körrendeletem 9. pontjában kifejezetten bent van az a feltétel, hogy „amennyiben az egyházi adókat kezelik“ — egyes adóhatóságok teljesen helytelenül értelmezik s az egyházközségi szervek által szedett és kezelt hitközségi adóknak az együttes kezelésbe vonását kívánják meg, másfelől a 10%- nál magasabb hitközségi adóknak a behajtásától a községi elöljáróságokat eltiltják olyan esetekben is, ha a hitközségi adót az egyház- község kezeli. Tájékozódás, valamint az egyöntetű és helyes eljárás biztosítása végett közlöm a következőket: 1. A 29.743/1930. VII. a. sz. körrendeletem 8. bekezdése szerint a községi elöljáróságoknak a hitközségi adókat nem szabad külön kezelni, hanem az ilyen tartozásokat az együttes adókezelésbe kell bevonni. Ez a szabály — amint az úgy a K. K. H. 0. 9. §-ához fűzött Utasítás 1. bekezdésében, mint a hivatkozott körrendelet 9. bekezdésénekhatározott rendelkezéseiből folyik — csak olyan helyekre vonatkozik, ahol a hitközségi adót nem a hitközség saját szervei útján szedi, hanem a községgel kezelteti. Minthogy a községnek a hitközségi adókat külön kezelni nem szabad, az átlagban 10%-ot meghaladó hitközségi adók — ide nem értve a felekezeti iskolai adót és párbért — azonban csakis külön engedélyem mellett vonhatók az együttes kezelésbe, ehhez képest a 10%-ot meghaladó hitközségi adók kezelését a község csak abban az esetben vállalhatja, ha annak együttes kezelését előzetesen engedélyeztem. 2. Olyan helyeken, ahol a hitközségi adót az egyházközség saját szervei útján maga kezeli és szedi az adóköteles felektől s a község feladatát kizárólag az egyházközségi pénztárba önként be nem fizetett adóknak — az illetékes egyházi hatóság részéről a K. K. H. Ö. 44. § 3. bekezdéséhez fűzött Utasítás 8. bekezdésében körülírt eljárás mellett megküldött megkeresés és kimutatás alapján — a közadók módjára való biztosítása és behajtása, valamint a behajtott összegeknek — a K. K. H. Ö. 44. § 3. bekezdéséhez fűzött Utasítás III. fej.-ében előírt eljárás mellett — a megkereső egyházi hatósághoz való elküldése képezi. 3. Azon a címen, hogy az egyház- községek a hitközségi adókat nem a községgel kezelteti, hanem saját szerve útján szedi, a kimutatott hátralékoknak közadók módjára való behajtását megtagadni, vagy pedig az ilyen adóknak községi kezelésbe adását kívánni és az együttes kezelését elrendelni nem lehet, mert az egyházközségeket megilleti az a jog, hogy a két kezelési rendszer közül a nekik legmegfelelőbbet szabadon választhassák. — Meghagyom a m. kir. adóhivataloknak, hogy a jelen körrendeletemben foglaltaktól esetleg eltérő rendelkezéseiket helyezzék hatályon kívül s jelen körrendeletemben foglaltakhoz szigorúan alkalmazkodjanak, Budapest, 1930. április hó 8-án. A miniszter rendeletéből: Kölbig s. k., miniszteri tanácsos. Esztergom, 1930. szeptember 25. 11*
