Circulares literae dioecesanae anno 1928. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
I.
2 a bérlők kötelesek fizetni. (3766/1921. számú egyházhatósági rendelet.) Ha erről eddig nem történt gondoskodás a jelenleg érvényben levő szerződésben, akkor ennek lejártával az új szerződésbe kell azt bevenni. 2. Kamatjövedelmek. A templom kamatozó tőkéi rendszerint háromféleképen vannak elhelyezve, úgymint: a) államkötvényekben, bj pénzintézeti vagy ipari részvényekben és c) betétekben; ezenkívül némely helyen jelzálogkölcsönben. a) Az államkötvények, úgymint koronajáradék-, hadikölcsön-, földtehermentesítési és államadóssági stb. kötvények devalvált értéke pengőben nincs ugyan még meghatározva, a számadásból mégsem hagvandók ki, fel kell azokat sorolni, de nem a 3. és 4., vagyis a törzs- és szorgalmi tőkék rovatában, hanem csak az 5., vagyis a Cím rovatában, számuk szerint, névértékűk összegezésével. Pl.: 5 db 4°/o-os koronajáradékkötvény 5000 K névértékben, vagy : 10 db 6°/o-os hadikölcsönkötvény 1000 K névértékben. Minthogy az 5130/1921. számú P. M. rendelet értelmében az osztrák államadóssági és egyéb idegen állampapírokat, továbbá az egyházhatóságnak 636/1925. szám alatt kiadott rendeletc folytán a háború előtti államadóssági címleteket letétbe kellett helyezni (Egyházul. Körlevelek 1925. évf. 7. lap), azért az Észrevételek rovatában pontosan fel kell tüntetni, melyik állampénztárban vannak az értékpapírok letétbe helyezve. b) A pénzintézeti vagy ipari részvényekbe fektetett kamatozó tőkék értéke pengőben tüntetendő fel, mert a részvények pengőértékének már meg kell állapítva lennie. c) A betétekben elhelyezett devalvált tőkék értéke is világos; át kell számítani a koronát pengőre. Ha esetleg régi — 1914. év előtti — betéti könyv van a templom birtokában, ez megőrzendő, de az 1927. évi számadásokba már ez is pengőre átszámított összegben veendő be. Ott, ahol a templom pénze régi kölcsönben helyeztetett el, a plébánosok kíséreljék meg rábírni az adósokat, hogy a kölcsönt valorizálva térítsék vissza; ha ez nem sikerül, akkor a régi kötelezvényt őrizzék meg, a kölcsön összegét pedig számítsák át pengőre és a számadásba pengőértékben vezessék be. A számadás egyszerűsítése végett a devalvált kisebb törzs- és szorgalmi tőkék, amelyek 1 P-t meg nem haladnak, egy tételbe írandók össze, lehetőleg jelezve, milyen alapokból állott elő ezen tétel; pl. Kopácsy-, Blümelhuber-, Szabó-alapokból, vagy: az előző évek maradványaiból keletkezett tőke. Az így összeírt tőkék a törzstőke rovatába vezettessenek be és egy betéti könyvben helyeztessenek el. Ha a templom egyes tőkéi netán valori- záltatnak, vagy majd később, ha az állam- kötvények pengőértéke meg lesz határozva, akkor ezek külön tételekbe állítandók be. 3. A templom azon bevételei, amelyek eddig koronákban folytak be, pl. padváltság, zászlók használatáért stb., annyi pengőben állapítandók meg, mint amennyi korona volt az 1914. évben. A szorosan vett templomi jövedelmen kívül minden olyan bevételt, amely a templom útján folyt be, be kell vezetni a pénztári naplóba. Alapelv legyen: minden bevétel és kiadás naplózandó. Ilyen bevételek pl. az olvasós-társulat, továbbá a Jézus sz. Szívé- társulat pénze stb., ezeket is be kell vezetni, még azon esetben is, ha róluk külön számadás készíttetik. A csengetyűpersely bevételein kívül a templomban elhelyezett Szent Antal-persely összes bevételeit feltétlenül be kell vezetni úgy a naplóba, mint a számadásba. Úgyszintén be kell vezetni a bevételbe a különféle adományokból (harangra, orgonára, temp lom festésre stb.) befolyt összegeket még akkor is, ha azok csak átmeneti tételek. Bevezetendő továbbá az egyházhatóságilag elrendelt gyűjtések eredménye is. Jelenleg — amint ez a directoriumban is jelezve van — főegyházmegyénkben a következő címeken vannak elrendelve gyűjtések: 1. péterlillér, 2. kath. missziókra. (Lásd az 1927. évi Egyházmegyei Körlevelek 6. lapján 84. sz. alatt és 1927. E. K. 35 1. 1133. sz. alatt.) 3. a jeruzsálemi sz. sírra, 4. Szent László-társulatra, 5. a Kér. Szeretet Országos Gyermekvédő Műve javára. Ezeken kívül van 6. az országos kath. célokra (Egyházmegyei Körlevelek 1926. évf. 29. lap. 1448. sz. alatt) beküldendő összeg, mely ha gyűjtésből keletkezett, szintén bevételezendő a templom pénztári naplójába. Midőn pedig a számadó a fentebb felsorolt kegyes célokra előírt gyűjtésekből befolyt összegeket az egyházhatósághoz beküldi, akkor azokat a napló kiadási rovatába vezeti be s így azokról elszámol. 4. Természetes, hogy a kiadási tételeket szintén pengőértékben kell bevezetni. A kiadások tételeinél nem elégséges csak általánosságban jelezni: gyertyára, miseborra, olajra stb. ennyi és ennyi, hanem ki kell mutatni a beszerzett cikk, pl. gyertya, olaj, tömjén meny- nyiségét és egységárát is. Misebor címén minden állandó miséző után legfeljebb évi 50 liter bornak ára számolható el. Az ostyasütésért, ruhamosásért a tényleges kiadást kell elszámolni, erre nézve