Circulares literae dioecesanae anno 1921. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
I.
5 95. sz. Földbirtok- reform és a kegyuraság. mazásba jutást követő hó elsejétől kezdve jár. Nem részesülhetnek havi drágasági segélyben azon lelkészek, kik a nemzeti hadseregnek tagjai. Esztergom, 1921. január 1. A földbirtokreformról szóló 1920. évi XXXVI. t.-c. a kegyuraságra vonatkozólag a 44. §-ban a következőket mondja: „A megváltás árának megállapításánál figyelemmel kell lenni a megváltott földbirtokon esetleg nyugvó olyan (pl. kegyúri) terhekre is, amelyek a telekkönyvből ki nem tűnnek vagy amelyek egészben vagy részben a megváltott ingatlanból fedeztettek ugyan, de a megváltás után is a megváltást szenvedőt terhelnék. Szükség esetén a kegyúri terheket az állam átveheti. A kegyúri terhektől mentesítés történhetik megfelelő ingatlannak a kegyúri terhek fedezésére való lekötésével is. A kegyúri terhektől való mentesítésről gondoskodni kell, különösen ott, ahol a megváltott földbirtok számos kisbirtokos kezébe kerül.“ Felhívom a Tdő Lelkész urakat, hogy e szempontból a birtoktulajdonos változásait mindenkoron éber figyelemmel kisérjék, a kegyúri terhek megváltását szorgalmazzák, előkészítsék és ez ügyben nekem kellő időben jelentést tegyenek. Hangsúlyozom, hogy a leghelyesebb az, ha a kegyúri terhek megfelelő ingatlan kihasitása révén váltatnak meg. Fokozottabb mérvben vonatkozik ez azon esetekre, mikor valamely kegyura- sággal terhelt birtok parcellázás alá kerül, ami a birtoknak teljes szétdarabolá- sát jelenti. Mint az előbbi, úgy ebben az esetben is, mihelyt ez tudomásukra jut, ide is tegyenek jelentést. Az idézett törvény 84. §-a pedig a következő fontos intézkedést tartalmazza:, „Az állam részére ennek a törvénynek alapján megszerzett ingatlanokat telepítési, ingatlandarabolási s nemzetfejlesztési szempontból fontos, más földbirtokpolitikai célokra kell fordítani. Ilyen célnak kell tekinteni a földnek az egyházközségek számára való átengedését abból a célból, hogy lelkészkedö rendes lelkészeik és rendes tanítóik javadalmazására szolgáló javadalmi földeket létesítsenek, illetőleg a meglevő ilyen földeket megfelelő nagyságra kiegészíthessékA törvény ezen intézkedése talán módot fog adni arra, hogy azon lelkészi és tanítói javadalmak részére, amelyek vagy egyáltalán nem rendelkeznek ingatlannal, vagy csak nagyon csekély mértékben, megfelelő földbirtok szereztessék. Erre is felhívom Tdő Papságom figyelmét. Esztergom, 1921. január 4. Gyakorlati jelentőségénél fogva az egyházi ingatlanok kezelőinek figyelmébe ajánlom az uj földadótörvénynek, az 1920: XXIII. t.-c.-nek következő pontjait: 89. §. Az 1909. évi V.-ik t.-c. 30. §-a úgy módosittatik, hogy az 1920. évtől kezdve az egyesitett állami földadót és földteliermentesitési járulékot a kataszteri tiszta jövedelem tízszeres összege után kell az idézett törvényszakaszban megállapított 20%-os adókulcs szerint kivetni. 90. §. Haszonbérlet esetében, ha a haszonbérletre vonatkozó szerződés a jelen törvény életbe lépte előtt (1920. évi szeptember hó 4.) jött létre és a kikötött haszonbér összege a haszonbérletre vonatkozó szerződés tartama alatt bármely okból vagy bármely címen emelkedett is időközben, a 89. §. szerint előálló földadótöbblet és járulékai a tulajdonos (haszonélvező) és a haszonbérlő közötti viszonyban a haszonbérlőt terhelik. Ehhez képest a szerződésben kikötött haszonbér összege az adóteher többletével, vagyis a földadótöbblet, az erre eső általános jövedelmi pótadó, országos betegápolási pótadó, a községi és törvényhatósági pótadók összegével emelkedik. Hányadrészes bérlet esetében a földadótöbbletnek és járulékainak arányos 140. sz. Földadótörvény.
