Circulares literae dioecesanae anno 1917. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
II.
26 nem tud a reátok várakozó nagy feladatok útjaira biztosan rátalálni, a jó Isten szüléitekben szeretetteljes vezetőket álli- tott mellétek. Mig édes apátok hősi példájával mutat nektek irányt, addig édes anyátok itthon lépésről-lópésre vezet titeket azon az utón, melyen vitéz apátok nyomdokaiba léphettek. Az a szeretet, mely az ő szivökben irántatok szüntelenül lobog, s a melyet a jó Isten szent kegyelme éleszt, megbízható útmutatóul fog nektek szolgálni, mert az ő szülei intelmükben maga a mennyei Atya szól hozzátok. Mint a kereszten függő Megváltó az ő hűséges tanítványához, úgy szól hozzátok a háború keresztjén szenvedő édes apátok: „íme a te anyád.“1 Amint az Ur Jézus az ő édes anyját, a boldogságos Szűz Máriát, kitől neki a halálban meg kellett válnia, szent János szeretetóbe, gondjaiba ajánlotta, úgy kér titeket a harctéren érettetek küzdő édes apátok, hogy annak munkáját, gondját, ki az ő támaszától, férjétől meg van fosztva, gyenge erőtökhöz képest megkönnyitsé- tek. A ti édes anyátok munkáját annál szívesebben fogjátok megkönnyíteni, mert e munkának minden porcikája a ti jövőtök, a ti boldogulástok biztosítását célozza. Lelkének minden gondolata, kezének minden mozdulata oda irányul, hogy azokat a veszélyeket, melyek boldogság- tokát fenyegetik, elhárítsa. Nemde, kedves gyermekeim, ezt az értetek dobogó anyai szivet nem fogjátok megszomori- tani, ezt az oltalmatokra kinyújtott, értetek remegő jobbot nem fogjátok durván visszalökni ? ! Nem, ezt nem fogjátok tenni, hanem magatok is igyekezni fogtok erősen kilépni azon az utón, melyen 1 Ján. 19, 28. titeket e jóságos szív, e szerető kéz vezet s melyen honvédő apátok és édes hazátok is akar titeket látni. Azt a nagy vérveszteséget, melyet az édes haza e háborúban ép a virág-ifjúság soraiban szenvedett, egy testben-lélekben erős nemzedéknek kell kipótolnia. Mint járni tanuló gyermekkorotokban az édes anyátok ruhájába, úgy fogódzkodjatok most, midőn az erény utján való járást kell megtanulnotok, az ő vezető kezébe, szeretet- sugallta jótanácsába. Ha honvédő édes apátokat igazán szeretitek, mutassátok ezt ki édes anyátok irányában, ki most számotokra ezt a távollevő édes atyát pótolja. Édes anyátok iránti figyelmetek, fegyelmezett viselkedéstek tegye feleslegessé a szigorral fenyitő apai kezet, melyet édes anyátok most a haza érdekében nélkülözni kénytelen. Fegyelmezett visel- kedéstekkel és édes anyátok iránti figyelmetekkel teszitek magatokat méltókká honvédapátok nevére, ki otthonáról, kényelméről lemondva katonai fegyelem alatt harcol, tűr és szenved, hogy közös anvánk, a haza iránti tartozását, ha kell. vére árán is lerójja. Vájjon az ő saslelke, mely a hazaszeretet napjának tűző sugaraiban fürdőzött, a lemondás és önfeláldozás magas sziklaormai felett lebegett, hazatérve tibennetek igazi sasfiakat, fegyelmezett, edzett honvédnemzedéket fog-e felismerni ? ! Ha igen, úgy bizonyára ez lesz lelkes küzdelmének legkedvesebb jutalma, homlokán a legszebb babér, mellén a legragyogóbb érem — a ti édes kezetek által feltűzve. Ha pedig ezt az örömöt vitéz apátok itt e földön meg nem érhette, hadd szemlélje az ég boldog vi- rányairól bennetek való bizalmának, reményének teljesülését. Nagy Konstantin császár a keresztes
