Circulares literae dioecesanae anno 1916. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

X.

103 játékaikban, foglalkozásaikban és ösz­tönszerű rajzaikban. 2. Ezenkívül az óvónő irányítja a gyermekek lelkét: háborús versekkel, beszélgetésekkel, foglalkoztatásokkal, dalokkal és játé­kokkal. 3. Végül az óvodás gyermekek szá­mára létesültek: napközi otthonok, kaptak ellátást, ruhát s szerepeltek a jótékonyság szolgá­latában álló gyermekünnepélyeken stb. IV. 1. Az elemi népiskola gyermekei már jobban megértik a felnőttek gond­jait, bajait; részt vesznek a felnőttek örö­mében, bánatában, lelkesednek és okos­kodnak a felnőttekkel mindazon, a mi a tömeglelket éppen foglalkoztatja. Elénk képzelőtehetségükkel kitalálnak: játékokat, meséket, készítenek hadi­eszközöket, rajzolnak és írnak a háborúról. 2. A tanító is keresi nevelő-oktató munkájában az élettel való érintkezést és szoros kapcsolatot. Hozzájárul ehhez a gyakorlati élet, a család érdeke s oly fel­adatokat. tűz a gyermek elé, melyek béke idején csak mint kivételek fordultak elő. Mindezek a körülmények megváltoztat­ták a gyermek szabad idejének felhasz­nálását és módosították iskolai munkás­ságát. A) Szabad idejükben a gyermekek gyűjtenek: szederlevelet, csalánt, gyógynövényt, gyümölcsöt (vadon termőt), gombát, gu- bacsot, kalászt, fahulladékot, fémet, va­koknak, rokkantaknak és árváknak ado­mányokat, katonáknak karácsonyi aján­dékot stb. Ezenkívül kötnek téli ruhát, varrnak és foltoznak fehérneműt, tépést készítenek, árusítanak jelvényeket és ér­meket, ápolnak beteget és segédkeznek az ápolásban, gondozzák kisebb testvé­reiket, rendbentartják a lakószobát, a há­zat, az udvart, gondozzák a háziállato­kat, nevelnek baromfit, nyulat stb. Őrzik az állatokat a legelőn. A konyhakertben ásnak, vetnek, kapálnak, gyomlálnak, ön­töznek. A gyümölcsösben ápolják a fákat, irtják a rovarokat, szedik a gyümölcsöt. Segédkeznek a szőlőmunkákban, segíte­nek a szántásnál, aratásnál, cséplésnél, kukoricafosztáskor, különösen pedig az őszi nagy betakarításnál. Részt vesznek a rét- és erdőművelés munkáiban; fafu­varozásban, szénégetésben. Javítják és újakkal pótolják az egyszerűbb háziesz­közöket. Segédkeznek a kisipar összes ágaiban. Önállóan értékesítenek termé­nyeket s részt vesznek a kereskedésben. Pénzt gyűjtenek és kezelnek, liadiköl- csönt is jegyeznek, részt vesznek gyer­mek-ünnepélyeken. A gyermekek mindezekben a munkák­ban gyakorolják a hazafiúi erényeket, bensőségesebben forrnak össze a hazai röggel, a szülői házzal, a családdal, tü­relmesebbek és szolgálatkészebbek lesz­nek, megszeretik a munkát, ügyesednek, megtanulják értékelni a munkát és a kü­lönböző anyagokat, belátják a tudás ha­talmát és a becsületesség erejét, tanul- tabbak és jobbak akarnak lenni és viga­szul szolgálnak a bánkódó anyáknak. Másfelől akadnak azonban olyan gyer­mekek is, akik az apa és anya távollété­ben s a felügyelet teljes hiányában, a meg­változott társadalmi rend zavarában rossz útra tévednek, rosszalkodnak, henyélnek, csavarognak, szitkozódnak, káromkodnak, verekednek, dohányoznak, isznak, lopnak, erkölcsileg elzüllenek, rontják kisebb test­

Next

/
Oldalképek
Tartalom