Circulares literae dioecesanae anno 1916. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
X.
104 véreiket és társaikat, a gyermekbiróság elé kerülnek s növelik az aggódó anyák gondját és bánatát. B) Az iskolai életben szintén észlelhető a megváltozott viszonyok hatása. A gyermekek egyrésze szorgalmasabban jár az iskolába, szívesebben dolgozik és tanul, istenfélő, jobb és komolyabb. Vágyakozik a kertbe, ott dolgozik, érdeklődik a földrajz és természettudományok iránt, figyel és tanul. Másfelől azonban iskolakerülők is akadnak, akik megakasztják a tanítás rendes menetét, ha pedig eljönnek az iskolába, féktelenek és zabolátlanok. Ezek a tanulók az erkölcsi nevelés szempontjából súlyos feladat elé állítják a tanítót. A nevelésre és oktatásra az élet a maga, sokszor kérlelhetetlen tényeivel hatást gyakorolt, a tanításban az élet- elvűség nagyobb mértékben érvényesült. 1. A hadba von ült apa, testvér búcsúja, az otthon maradt szülők, anya fájdalma, aggodalma, a harctérről a családhoz érkező figyelmeztető, kérő, búcsúzó levelek, a hős kitüntetése feletti öröm és büszkeség vagy jeltelen sirbaszállásának megrendítő hire, azok az önkénytelen sóhajok, fohászok és az anya imái, mindezek nyomában járó bensőségesebb családi élet, bizonyára erős hatást gyakoroltak a gyermekek vallási és erkölcsi életére és kedélyére és ezeket a hatásokat maga a tanítás, különösen a hitoktatás értékesítette is. 2. A magyar nyelvnél az olvasmányok kiválogatásában (hadi költészet, tábori levelek, harcok leírása, közállapotok festése) és tárgyalásában, valamint a fogalmazványok előkészítésében és irányításában aktuális szempontok vezették a tanítót. 3. A számtan és méréstan tanításában bizonyára gyakran foglalkoztak hadi árakkal, hadseregek létszámával s más háborús vonatkozású példákkal. 4. A beszéd- és értelemgyakorlatok során alkalom kínálkozik a gyermek gondolkodásának és véleményének megfigyelésére és irányítására. 5. A földrajz, történet és a polgári jogok és kötelességek tanitásában sok olyan kérdés iránt érdeklődnek a gyermekek, melyek nem esnek ugyan a népiskolai tanterv keretébe, melyek tárgyalása elől azonban időszerűségüknél fogva nem zárkózhatik el a tanító. Ezen kérdések megvilágításához külön szemléltető eszközöket keres és készít a tanító (térképek, terepek, fegyverek, hajók, erődítések, lövegek stb.) és külön tanítási eljárásokat eszel ki, melyek igen érdekes tanulságai az iskolai életnek. 6. A természettudományi tárgyak, az egészségtan és a gazdaságtan tanításában az élettel való közvetlen érintkezés (egészségügyi intézkedések végrehajtása, szabad természetben végzett munka és megfigyelés stb.) uj feladatot és uj módszeres megoldást vetnek fel, melyek a jövő békés munkásságában is haszonnal értékesíthetők (kertészkedés, iskolai kertek). 7. A művészi tárgyak közül különösen az ének tanitásában a tanítók bizonyára keresték a kapcsolatot az élettel és tanították a különböző katonadalokat. Ezek feljegyzése s különösen a rajzban bizonyára ezer változatban kifejezésre jutott háborús vonatkozások megőrzése nagy fontosságú. 8. A kézügyesség gyakorlati irányba terelődött s a tanulók alkotó tevékenysége valószínűleg sok újat termelt. 9. Végül a testgyakorlás is gazda
