Circulares literae dioecesanae anno 1915. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
VII.
82 korai tengeri. Délibb vidékeken, fagytól védett helyeken iparkodni kell, hogy ezt a két terményt minél tömegesebben állítsuk elő. Ne tartson vissza senkit a munkaerő hiánya. Ez a két termény a lehető legjobban ki fogja fizetni magát. Nem termeszthetünk olyan sokat, hogy jó piacot ne találnánk neki. Kapáló ekével művelve, kinn a szántóföldön nagy területeket elfoglalhatunk e két hálás terménnyel s közvetlen aratás előtt ezekkel pótolhatjuk leginkább a kenyérgabona hiányát. Bár első sorban a korai termények minél nagyobb előállítására kell törekedni, ezen felül, tekintettel a mezőgazdaságban nagyon érezhetően hiányzó munkaerőre, iparkodjanak as asszonyok, a gyermekek minél jobban kivenni részüket a termelő munkából is. Azért, hogy a férfiak távol küzdenek, vérzenek, egy talpalatnyi se maradjon műveletlenül az életet adó termőföldből. Mivel szemes eleség nem jut sem a, tehénnek, sem a sertésnek, sem a baromfinak, — az árpát és tengerit ugyanis kenyér alakjában magunk fogyasztjuk el, azért a gondos gazdasszony előtt értékkel kell bírnia még az árokparti fűnek és a kibúvó zöld csalánnak is, amivel a baromfit etetheti. Gondoskodni kell továbbá, hogy még a hulladékok se vesszenek kárba. Németország városaiban a lakók a házi szemetet osztályozva tartoznak gyűjteni s a házban, elszállítás végett, egy helyre hordani, külön az értéktelen anyagokat (üvegdarabokat, cserepeket stb.), külön a trágyának alkalmas, s külön a sertések takarmányozására fordítható hulladékokat. Faluhelyen a konyhahulladék nálunk is a sertésnek jut, de városokban is igen nagy kár, ha veszendőbe megy, különösen most, mert azáltal, hogy az árpát, tengerit emberi tápláléknak foglaljuk le, az állatok takarmányozása szenved, s ezzel ismét az emberi táplálkozásnak fontos alkatrészeiben (hús, zsir) áll be hiány. Követnünk kell a hulladékok felhasználásában is Németország bölcs példáját. Tényleg azzal is számolnunk kell, hogy a hús, zsir s egyéb állati eredetű tápanyagok szintén nem fognak oly bőségben rendelkezésünkre állani, mint a békés időben. Ezen csak úgy segíthetünk, ha óvakodunk minden élelmiszer-pazarlástól. De nemcsak a meglévő készletekkel kell takarékoskodnunk, arra is kell törekednünk, hogy élelmiszereinket már aratás előtt is, amennyire csak lehet, kiegé- szitsük, pótoljuk. Itt elsősorban azok a konyhakerti vetemények jöhetnek figyelembe, melyek leghamarabb adnak uj termést. A melegágyaknak az idén sokkal nagyobb szerepük van, mint más években. Igaz, hogy a melegágyi vetemények, kis mennyiségüknél fogva az általános nép- élelmezés szempontjából nagy fontossággal nem birnak, de a palánták előállításánál igen. Sok függ természetesen az éghajlattól is. Zordonabb éghajlat alatt, hol a tavasz későn nyílik, korai zöldség és főzelék termesztésére nem gondolhatunk. A melegebb vidékek valók erre s ezek népének kötelessége, hogy annyit termesz- szen, hogy a városi népességnek s a mostohább vidékek lakóinak is jusson belőle. Nem hazafias áldozat ez, hanem saját legközvetlenebb érdekük, mert szép pénzt kereshetnek vele. Méltóztassék az eddigiekben tájékoztatóul elmondott szempontokra felhívni a papságot és a tanítói kart. Bizalommal várom tőlük, hogy hivatásuk magaslatán
