Circulares literae dioecesanae anno 1915. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

VII.

81

kötelesség teljesítésének nemes munkájából oly módon is, hogy községük lakosságát úgy a közélelmezésben, mint az egyesek háztartásában előállható bajok felől jóakaratulag felvilágosítva, mindezen bajok megelőzése érdekében az alábbiakban előadandók szerint a szükséges tanácsokkal ellássák.

Mindenekelőtt arról kell meggyőzni a népet, hogy az élelmiszerekkel takarékosan bánni egyaránt köz- és magán-’ érdek.

Legfőbb kenyérterményünkből, a búzából, évtizedek óta nem volt oly rossz termésünk, mint az elmúlt esztendőben, midőn a mozgósított hadsereg nagy szükséglete a rendesnél is magasabbra emelte a fogyasztást. Szokatlanul gyenge volt rozstermésünk is s a két kenyérgabona t5—20 millió métermázsával adott kevesebbet mint rendesen szokott. Ehhez hozzájárult az egész galíciai termésnek az ellenség által történt elpusztítása is. Máskor az itthoni gyönge termés hiányát külföldi gabona behozatalával pótoltuk. A háború ezt lehetetlenné tette, s ha csak azt nem akarjuk, hogy a csekély készletek mihamar kimerüljenek s az uj aratást megelőző hónapokban Ínség álljon be, mindenkinek kötelessége, hogy a lehető legtakarékosabban bánjék a kenyér- gabonával. Kötelességük ez még azoknak is, akik a saját személyi szükségletükre bőven ellátták magukat; mert ha maguk duslakodnak, honfitársaik szájából húzzák ki a falatot, kik drága pénzen sem juthatnak kenyérhez. A kormány több rendeletben intézkedett, hogy a két kenyérgabonát, a búzát és rozsot, pótszerekkel: árpával, tengerivel és burgonyával egészítsük ki. Ezeket a rendeleteket erkölcsi kötelessége mindenkinek pontosan megtartani, sőt még azon túlmenőleg is takarékoskodni.

Különösen burgonyával lehet sok kenyeret megtakaritani, még a búza- és rozslisztbe való keverésen kívül is. A burgonya lisztes növény, jó, egészséges kenyérpótló. Egypár sült, vagy főtt burgonya egy karéj kenyeret pótol, s burgonyából a múlt esztendőben jó termésünk volt. A burgonyát azonban most kell fogy aszta n i s most kell vele minél több szemes gabonát megtakarítani, mert tavasz végén és nyár elején már elveszti jóságát. Részben ezen is lehet segíteni, ha kora tavasztól kezdve a burgonyát többször átválogatjuk s a csirákat, melyek a keményítő tartalmát felbontják, gondosan letördeljük.

A konyhakerti növények minél nagyobb mértékben való termelése azért is ajánlatos, mert nem kíván nagyobb fizikai erőt, tehát az asszonyok és gyermekek is könnyen végezhetik.

A korai vetemények közül megemlíthető a laboda (paraj špenát), mely elvetésétől számítva négy-öt hét múlva már szedhető s kis területen nagy tömeget ad. Le kell küzdeni azt az elég általános idegenkedést, mellyel e hasznos zöldséggel szemben viseltetnek; mert igen tápláló s az egészségre nagyon jótékonyan hat. Négy hét alatt hónapos retket lehet termeszteni. A karalábot, melegágyból kipa- lántálva, már májusban használhatjuk. Kedvező körülmények közt júniusra uborkát és főző tököt is termeszthetünk, sőt junius végére korai káposztát is. A karórépa már május közepétől fogyasztható, a saláta s a korán vetett borsó is elég korai termést ad.

Mint általános táplálék azonban mindezeknél fontosabb a korai burgonya és