Circulares literae dioecesanae anno 1915. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
VII.
80 iskolafenntartóknak biztosított jogra, hatályon kívül helyezve az ebben a kérdésben korábban kiadott ellenkező tartalmú rendeleteket, a következőket rendelem. A nem magyar tannyelvű községi és hitfelekezeti elemi iskolákban úgy a tanulók részére kiadandó értesitőkönyvek és bizonyítványok (végbizonyítványok), mint az iskolai rendtartási nyomtatvány- minták (iskolai felvételi, előmeneteli és mulasztási naplók, mulasztási kimutatások, törzskönyvek stb.) a magyar nyelv mellett hasábosán az iskola megállapított tannyelvén kiállíthatok. Mindezeknek a nyomtatványoknak magyar szövegű hasábjában —• miként azt már az iskolai végbizonyítványokra és törzskönyvekre vonatkozólag az 1913. évi XXXVII. t.-c. végrehajtása tárgyában az 57729/191-4. számú rendelettel kiadott „Utasítás“ 34. §. is rendeli — a tanulóknak úgy család (vezeték), mint utó (kereszt) nevét az állami anyakönyvi adatokkal teljesen egyezően kell bevezetni; ellenben a nem magyar szövegű hasábban a tanuló utóneve az illetőnek anyanyelvén jegyezhető be; a családnév a nem magyar szövegű hasábban is az állami anyakönyvnek megfelelően írandó be. Önként értetődik, hogy csakis olyan nyomtatványminták használhatók, amelyek a törvény rendelkezésének megfelelő hasábos kitöltésre alkalmasak. Jelen rendeletemet egyidejűleg közöltem valamennyi egyházi főhatósággal s szoros miheztartás végett valamennyi kir. tanfelügyelővel. Budapest, 1915. február hó 25-én. Jankovich. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister urnák folyó hó 2-án 23647. sz. a. kelt felhívását azzal közlöm tdő papságommal s a tanítói karral, hogy a felhívásban jelzett célok elérését saját hatáskörében a gondjaira bízott népnek megfelelő kioktatása által hazafias lelkesedéssel biztosítani iparkodjék. 23647/915. sz. VI/c. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. Minisztertől. Az élelmiszereknek és különösen a kenyértermónyeknek csekély készletére való tekintettel, a kormány már több rendeletében iparkodott gondoskodni a közélelmezésnek az előállható nagyobb készlethiány esetére való biztosításáról. Azon- ban a kormány bármily, ily irányú intézkedésétől igazi eredmény csak úgy várható, ha a nagy fogyasztó közönségnek, a vidéki lakosságnak köztudatába átmegy annak a felismerése, hogy úgy az egyesek jól felfogott érdeke, mint az egész nemzet életérdeke parancsolólag követeli az élelmiszerekkel való takarékoskodást, azok oktalan pocsékolásától való tartózkodást és az élelmiszer készlet pótlásáról való sürgős gondoskodást. A közvélemény felvilágosítására, főleg a vidéki lakosság kioktatására van tehát első sorban szükség, abban az irányban, hogy tudatára ébredjen a nép, milyen veszedelmes következményekkel járna, ha háztartását ki-ki nem redukálja, hanem előrelátás nélkül, könnyelműen éli fel meglevő élelmiszerkészletót. A polgárságnak erre a felvilágosítására első sorban a vidéki lakosság lelki életének vezetői: a lelkészek és a tanítók hivatvák. Ö hozzájuk fordulok a Főtiszt. Főhatóság utján avval a kéréssel, vegyék ki részüket a haza és embertársaik iránti 1400. sz. Élelmi szerekkel takarékosság tárgyában mi- nisteri felhívás.
