Circulares literae dioecesanae anno 1911 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

X.

107

Az örökhagyó vagyonának a hagyományok kifizetése után megmaradó részét alapítványul hagyta azzal a rendeltetéssel, hogy annak jövedelme felerészben Péterfillérekre fordittassék, másik felerésze felperesnek, amig él adassék ki, azután pedig iskolai ösztöndíjakra osztassák ki; az alapítvány kezelésére a kalocsai főkáptalant kérte fel.

Ennek az alapítványnak létesülését nem akadályozhatja sem az, hogy az alapítvány jövedelmének felerésze Péterfillérekre fordítandó, mert ily rendelkezés sem tételes, sem szokásjogi szabályokba nem ütközik, sem az nem akadályozhatja a fenforgó esetben az alapítvány létesülését, hogy a kezeléssel végrendeletileg megbízott testület külön alapítólevelet kormány hatósági jóváhagyás végett nem mutatott be.

Az alapítványokról szóló törvényeink, jelesen az 1715. 74., 1723. 70., 1791. 23. és 26. t.-cikkek félreérthetetlen tartalma szerint ily természetű alapítványok kormányhatósági jóváhagyás nélkül létesülhetnek s a törvényekben ezekre az alapítványokra nézve csupán a főfelügyeleti jog van fentartva. Ebben a főfelügyeleti hatalomkörben pedig az a jog, hogy a kormányt közreműködés is illeti meg a jóváhagyás megadása által az alapítvány létesítésében, amely jóváhagyás nélkül ily alapítványok nem is létesülhetnek, nemcsak benn nem foglaltatik, de a magyar alapítványi jognak hosszú történelmi fejlődés folyamán kialakult rendszere, mely az 1791. 23. t.-cikkben és az 1791. 26. t.-cikkben különösen 10. §-ában nyert betetőzést, a kormánynak ezt a közreműködési jogát az ily alapítványok létesítésében egyenesen kizárja. Ennek a rendszernek ugyanis az idézett törvényekben

körülirt, a piae causae fogalmi körébe eső alapítványok tekintetében garantialis természetű elve az, hogy a főfelügyelet csak a már létrejött és az illetékes testületek kezelésébe jutott ily alapítványok felett gyakorolható és a főfelügyeletből folyó összes jogok a már létrejött alapítvány, illetőleg annak kezelése ellen órvó- nyesitendők.

Ehhez képest felperes az alapitó akaratát magába foglaló végrendelettel szemben nem követelhet törvényes örökösödési jogot az alapon, hogy a szóban forgó alapítvány a kormány hatósági jóváhagyást nélkülözi.

Mindezeknél fogva, kétségtelen lévén az, hogy a másodbiróság ítéletének megjelölt rendelkezése alapítványi közjogunkba ütközik, a másodbiróság ítéletét ezen részében megváltoztatni s az első- biróság ítéletét kellett helybenhagyni. Tekintettel azonban arra, hogy a bíróságnak feladata ily esetekben gondoskodni arról, hogy az alapítványok felett törvényeink értelmében gyakorlandó főfelügyelet lehetővé tétessék és azok a jogok, melyek a kormányt ebben a hatáskörében megilletik, érvényesülhessenek, ki kellett mondani, hogy az alapi tó akaratát tartalmazó végrendelet hiteles másolatban a m. kir. vallás- és közoktatási miniszterhez felterjesztendő.

A takarékpénztári betétekre vonatkozóan azért helyes a másodbiróság Ítélete, mert a végrendelet az értékpapírokról intézkedik, a takarékpénztári betétkönyvek pedig a tágabb értelemben vett értékpapírok közé tartoznak s a végrendeletből nem állapítható meg, hogy az örökhagyó a takarékpénztári betétkönyveket végrendeleti intézkedés alól ki akarta volna venni.