Circulares literae dioecesanae anno 1911 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

X.

106 8619. sz. Alapítvá­nyok létesí­tésére vonat­kozó kir. knriai ítélet. 5866—1909. p. szám. Hivatalos má­solat.— 0 Felsége a király nevében am. kir. Kuria dr. Kasselik Gyula ügyvéd által képviselt özv. Jakkel Antalnó Majorossy Anna felperesnek, ennek a per folyama alatt történt halála után pedig perbe lé- pett örökösei: Jakkel György, Hevesi (Jakkel) János, Balázs Bezsőné Jakkel Erzsébet, dr. Kasselik Gyuláné Jakkel Vilma, Matos Istvánné Jakkel Erzsébet, özv. Jakkel Mártonné, Romoich Julianna gyámsága alatt álló kisk. Jakkel János, Margit, István, Mátyás, Julianna és Boris felpereseknek Kuhl József ügyvéd által képviselt kalocsai főkáptalan I. r., a köz­alapítványi kir. ügyigazgatóság II. r., dr. Horváth Ferenc ügyvéd, mint a néhai Majorossy János ismeretlen örökösei ré­szére kirendelt ügygondnok III. r., Kuhl József ügyéd által képviselt Kleiner La­jos IV. r., nem védekezett Márton Má­tyás V. r., Balázs Kezső VI. r., a kir. kincstári jogügyi igazgatóság által kép­viselt kir. Kincstár VII. r. és Hang Fe­renc ügyvéd által képviselt dr. Városy Gyula kalocsai érsek VIII. r. alperesek ellen végrendelet érvénytelenítése s jár. iránt a kalocsai kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott az 1907. évi december 30. napján 6533/907. sz. a. kelt ítélettel elintézett és felperesek, vala­mint a III., VII. és VIII. r. alperesek felebbezésére a budapesti kir. Ítélőtábla által 1909. évi szeptember hó 29. napján 2659/909. P. sz. a. kelt Ítélettel megvizs­gált rendes perét a felperesek és II. r. alperes felebbezése folytán 1910. évi ápr. hó 28. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén, következő Ítéletet hozott: A kir. Kuria a másodbiróság Ítéletét a per főtárgyára s a perköltségre nézve részben megváltoztatja s egész terjede­lemben az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben, mindazonáltal mellőzi abból, a Majorossy János alapítvány javára át­adandó hagyatéki vagyon értékének ki­tüntetését és kimondja azt, hogy a vég­rendelet hiteles másolata a hagyatéki bíróság által a m. kir. vallás- és közok­tatásügyi miniszterhez felterjesztendő. Az elsőbiróság Ítéletének kiegészítésére s a felebbezési költségekre vonatkozólag a kir. Kuria a másodbiróság ítéletét hely­benhagyja. Indokok: A kir. Kuria a másodbiró­ság ítéletét annyiban, amennyiben kimon­dotta, hogy a végrendelet alaki hiány okából érvénytelenné nem nyilvánítható és királyi engedély hiánya miatt meg nem támadható, vonatkozó indokai alap­ján és azért hagyta helyben, mert a fő­rendiház szervezetének módosításáról szóló 1885. VII. t.-c. azáltal, hogy a címzetes püspökök közül, akik azelőtt mindnyájan tagjai voltak a főrendiháznak, csapán a nándorfehérvári és tinnini felszentelt püs­pököket hagyta meg a főrendiház tagjai sorában, nem változtatott a tinnini püs­pök jogállásán abban az irányban, hogy ez a püspök a Kollonics-féle egyezmény .alá tartozik-e, vagy sem. Ellenben a másodbiróság ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint az első- birósági ítélet vonatkozó részének meg­változtatásával a II. és VIII. r. alpere­seknek egy évi határidőt tűz ki a kor­mány hatóságilag jóváhagyott alapító-le­vélnek bemutatására s e meghagyás tel­jesítésének, vagy nem teljesítésének jog­következményeit állapítja meg, a királyi Kuria megváltoztatta és e részben az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben a kö­vetkező okokból:

Next

/
Oldalképek
Tartalom