Circulares literae dioecesanae anno 1907 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIX.
249 Esztergom főegyházm., — Zun dl Péter apát-kanonok, főtanfelügyelő, Kalocsa fő- egyhm., — Palotay László pápai prae- látus, apát-kanonok, Nagyvárad lat. szert, egyhm., — dr. Boda János püspöki titkár, Szombathely egyh., — Macho vies Izidor apát, egyházmegyei főtanfelügyelő, Besztercebánya egyhm., — Mihálik József apát, kanonok, egyhm. főtanfelügyelő, Nyitrai egyházmegye. d) Az alap tagjainak képviselői gyanánt : Ugyanazon §. d) pontja szerint az egyes egyházmegyék tanitói választás utján mint képviselőket küldötték: Besztercebánya egyházm. Béres András besztercebányai tanítót, — Eger főegyhm. Szőke Sándor tanítóképző intézeti tanárt, — Esztergom főegyhm. Bertalan Vince ké- pezdei tanárt, — Kalocsa főegyhm. Id. Árpásy János adai tanítót, — Nagyvárad lat, szert, egyhm. Stark Gíyula várad-olaszii igazgató-főtanítót, — Nyitra egyhm. Ke- lecsényi Antal mocsonoki kántortanítót, — Pécs egyhm. Székely Márton pécsi püspöki képzőintézet gyakorló iskolai tanítót, — Szatmár egyhm. Láng Pál nagy- majtényi tanítót, — Szombathely egyhm. Fejes János püspöki el. isk. tanítót, — Vác egyhm. Donovitz Alajos ceglédi tanítót, — Veszprém egyhm. Busznyák Ferenc hajmáskéri tanítót, — Erdélyi egyhm. Páll Albert gyergyóalfalvi tanítót, — Székesfehérvár egyhm. Laszczik Gíyula elő- szállási tanítót, — Rozsnyói egyhm. Tóth Gíéza jászói tanítót. — A gyűlésen mint vendégek résztvettek: Gíyőrffy János székesfővárosi igazgató-tanító, Urbányi József székesfővárosi, Homor Imre putnoki tanító és többen mások. III. Dr. Walter Gíyula elnök, a nagy számban megjelentek által melegen üdvözöltetvén, a következő beszéddel nyitotta meg a gyűlést: „Mélyen Tisztelt Középponti Bizottság ! A magyar nópoktatásügy történetének évkönyvei egy fényes lappal gazdagodtak a jelen év folyamán. Az 1907. évi XXVII. törvénycikket maradandó betűkkel örökítette meg rajta Clio vésője. Örvendetes elismerése e törvény azoknak a fontos szolgálatoknak, amelyekkel a magyar kath. tanítóság a közművelődés érdekeit előmozdítani, a serdülő nemzedék szívébe az ősi hitet, az erkölcsösséget, a becsületérzést és munkaszeretetet becsepegtetni törekedett. Hathatósan fogja e törvény annak a jogosult óhajnak és szükséges törekvésnek megvalósulását elősegíteni, hogy minden magyar művelt legyen e hazában és minden művelt — magyar legyen! Általános örömet kelt e törvény azért is, hogy megkönnyebbülnek a tanító anyagi gondjai és mindinkább el fognak tűnni azok a visszásságok, amelyek a tanitói kar munkájának és javadalmazásának aránytalansága folytán sok kedvetlenséget okoztak, nem kevés panaszt fakasztottak. Aki a magyar katholikus tanítóság szellemét, munkásságát, jellemét és életmódját ismeri, annak be kell vallania, hogy e tiszteletreméltó testület nagy értelmi és erkölcsi értéket képvisel. Műidig magasabb szempontok vezérelték működésében. Sohasem engedte, hogy szerény anyagi körülményei bénító befolyást gyakoroljanak hivatásszeretetére, kötelességtudására, lelkesedésére és buzgalmára. Kölesei Ferenc e szép szavai lebegtek mindig szemei előtt: „Az élet csak
