Circulares literae dioecesanae anno 1905 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
IX.
76 Nehogy ezen gyűjtés, amely templomainkban eszközöltetik s az 1888. évi körlevélben (1650. sz., 53. 1.) a ft. papság figyelmébe lett ajánlva, idők folyamán kifejlődhető gyakorlat által czéljától elté- rittessék, figyelmeztetem a ft. papságot, hogy a „szent síru-nál gyűjtött filléreket kizárólag a jeruzsálemi szent Sír, illetve a Szentföld szükségleteinek fedezésére kell forditani. Tekintve azt, hogy e gyűjtésnek egy része a jeruzsálemi osztrák- magyar zarándokház fontartására is fordit- tatik, a Szentföld iránti kegyeleten kivül hazafias érzület is indítsa a híveket e nemes czélú adakozásra. 1360. sz. A vizszabályozási költségek fedezése. A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől. 69231/904. szám. (Valamennyi főtiszt, egyházi főhatóságnak.) Mind gyakrabban merült fel szüksége annak, hogy döntenem kellett a felett, hogy az ártéri területben levő azon földek után, melyek a néptanítók javadalmához tartoznak, kit terheljen végeredményében a vizszabályozás költsége? A m. kir. földmi velési miniszter úr ugyan közölte velem a m. kir. igazságügyi és pénzügyi miniszter urak hozzájárulásával kiadott 56711/900. sz. elvi rendeletét, melyben az 1885. évi XXIII. t.-cz. rendelkezéseit érvényre emelve megállapítja, hogy az ezen költségekre való törvényes igény tekintetéből a társulat mindenkor a föld tulajdonosával áll szemben, de kifejezetten hangsúlyozta, — ami egyébként természetes is, hogy ezen rendelkezés a tulajdonos és egy harmadik között fenforgó jogviszonyt egyáltalán nem érinti. Már pedig épen ezen jogviszony körül, t. i. a döntésem alá került esetekben az egyházak, mint tulajdonosok és a tanítók mint harmadik fél között felmerült vitás kérdés volt az, mely irányítást, szabályozást igényelt és szükségessé tette egyfelől a kötelezettség kérdésének meghatározását és másfelől az áthárítás módjának, lehetőségének megállapítását. Ennek biztosítása végett a magyar királyi igazságügyi miniszter úrral egvot- értőleg a következő megállapodásra jutottam : A vizszabályozási költségeknek viselése kérdésében általánosságban elfoga- dandónak tartom a m. kir. földmivelési miniszter úrnak e kérdésben a m. kir. pénzügyi és igazságügyi miniszter urakkal egyetértőig elfoglalt azon álláspontját, mely szerint a vizi társulatok által a társulati költség járulékok helyesen és a törvénynek megfelelően csakis az ártéri birtokok tulajdonosaira vetendők ki, mindazonáltal, amint azt felmerült esetek alkalmából 1062/884. és 3815/885. számú határozataival a pénzügyi közigazgatási bíróság is kimondotta — a tulajdonosoknak fenmarad azon joga, hogy a járulékok visszatérítését magánjogi igényei alapján a haszonélvezőtől akár per útján is követelhesse, hogy tehát — bár a társulati járulékokat a társulatok csakis a tulajdonosoktól követelhetik — ezáltal egyáltalán nem érintetik az, hogy az egyház és tanitó közti jogviszonyban az egyház, mint tulajdonos, a tanítóval mint java- dalmassal szemben fenálló jogait megfelelő úton ne érvényesíthesse. Ami már most az egyháznak a tanítóval szemben a kérdéses járulékok viselése tekintetéből netán érvényesíteni kívánt ezen jogait illeti, azok törvényes alapon a községi és felekezeti iskolai tanítók fizetésének rendezésére vonatkozó 1893.
