Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XVII.

195 találjanak, amelyek országszerte élénk visz- hangot keltettek. Az alapszabályok átdolgozásához meg­adatván felsőbb helyről a szükséges felha­talmazás, a kiküldött bizottság serényen meg­kezdette feladatának megoldását. Az alap izmositására irányuló törekvés megvalósítása szempontjából főleg két mó­dozat kínálkozott. Az egyik a tagság kötelezettségének kimondása volt a katholikus tanügy minden munkására nézve. A másik a járulék ösz- szegének méltányos felemelése. Az első módozat nagy nehézségbe üt­közvén, elhatároztatott, hogy a tagsági díj emeltessék. Ezen az alap növelése tekintetéből fon­tos és kétségkívül eredményes módosításon kívül figyelemre méltók az uj alapszabályok azon intézkedései is, amelyek folytán egy országos tápintézet létesítése és a középponti bizottság szélesebb alapokon történt szerve­zése lön elhatározva. Szerencsésnek érzem magamat m. t. középponti Bizottság, hogy az ezen irány­pontok szem előtt tartása mellett átdolgozott és úgy a nagyméltóságu püspöki kar nevé­ben a bibornok herczegprimás ő Eminen- cziája, mint a magas kormány által jóvá­hagyott alapszabályokat ezennel bemutat­hatom és tudathatom, hogy az újonnan kiadott tagsági könyvecskék már közkézen forognak. Nem kételkedem afelett, sőt erősen meg vagyok győződve arról, hogy azok a javítások, tökéletesítések és újítások, ame­lyek az uj alapszabályokban foglaltatnak, hatalmas biztosítékát képezik a Segélyalap szebb jövőjének, fellendülésének és virág­zásának. Misem kívánatosabb e tekintetben, mint a katholikus tanítói kar szoros tömörülése a Segélyalap körül és lelkes érdeklődése ez intézmény izmosodása iránt. Az alap czéljai magasztosak. Az előnyök, amelyeket tagjai számára biztosit, igen je­lentékenyek. Ennélfogva növekedését, gya­rapodását előmozdítani nemes kötelesség. Jótéteményeire igényt szerezni, bölcs előre­látás. Az intézmény nagy horderejéröl, ma­gasztos rendeltetéséről és elvitázhatlan szük­ségességéről táplált meggyőződésemben kérve kérem a hazai katholikus tanítói kar minden tagját, ne idegenkedjék attól a csekély ál­dozattól, amellyel a Segélyalapot növelheti. Kérve kérek minden nemes szivet, hogy áldo­zatkészségével alapunkattámogatni,czéljainak megvalósítását előmozdítani kegyeskedjék. Oltár a Segélyalap, amelynek legcse­kélyebb áldozatai is — a legnemesebb jó­tékonyság és a legönzetlenebb hazaszeretet kettős érdemének fényében ragyognak. Ha a katholikus tanügy minden baj­noka hü papja lesz ez oltárnak, kevesebb lesz a bánatos könyü, amelyek az anyagi gondokkal küzdő pályatársak szemeiben csillognak. Több lesz a megkönnyebbült kebel, amelyek enyhítés és vigasz után epednek. Növekedni fog azon törekvő fia­talok száma, akiknek igyekezetei elé a szü­lök mostoha körülményei nagy akadályokat gördítenek. Ezen érzelmek kifejezése mellett hálás köszönetét mondok az alap tagjainak ne­vében a mélt. egri Fő káptalannak és főleg Begovcsevich Róbert püspök ur ö Méltósá- ságának a kezelés nem csekély gondjai és fáradságaiért. Hálát mondok az alap minden jótevőjének és mindazoknak, akik érdekeit bárminő módon elősegíteni kegyeskedtek. A legmelegebben üdvözölvén ezek után a m. t. középponti Bizottságot, a gyűlést megnyitódnak nyilvánítom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom