Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

I.

5 alatt hozott s az elsőfokú iparhatósági hatá­rozatot megváltoztató másodfokú határoza­tot, mely W. L. lakost az általa N. község területén létesíteni szándékolt épület- és tűzifa-telep iparhatósági engedélyezése alkal­mával az eljáró járási főszolgabíró, valamint községi biró és Írnok részére az elsőfokú iparhatósági határozattal megállapított 12 kor. eljárási költség megfizetésének kötelezett­sége alól felmenti, V. A. főszolgabíró közbe­vetett felebbezése következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett határozatot a belügyministerium veze­tésével megbízott ministerelnök úrral egyetér­tőig a felhozott indokoknál fogva annyival is inkább helybenhagyom, mert felebbezö főszol­gabíró, miként azt hivatali elődöm f. é. 44,572. sz. a. idézett leiratában már kimondotta, a W. L. által engedélyezni kért fatelep ügyében, a helyszínén megtartott tárgyaláson történt részvételért sem a maga javára, sem pedig a vele működött községi biró és Írnok részére eljárási költséget megállapítani, illetve fel­számítani jogosítva nem volt, mivel az 1902. évi 125,000. számú belügyministeri rende­lettel kiadott vármegyei ügyviteli szabályzat 25. §-a értelmében a tisztviselő saját lakó­helyének belterületén végzett kiküldetés után sem napidijat, sem pedig utazási költséget fel nem számíthat. A főszolgabíró felebbe- zésében foglalt azon állítás, hogy a várme­gyei ügyviteli szabályzatnak említett rendel­kezése csak „kiküldetésekre“ vonatkozik, ö pedig nem kiküldetés, hanem az illető ma­gánfél megkeresése folytán jelent meg a helyszínén, figyelembe nem jöhet, mert a helyszíni eljárás, melyet valamely tisztviselő a hivatali állásával járó kötelezettségből folyó- lag teljesít, kiküldetésnek tekintendő, történ­jék az akár a felsőbb hatóság rendeletére, akár pedig a törvényben előirt kötelezett­ségnél fogva saját maga elhatározásából. A tanítói járandóság megállapítása iránt indított iigy elbírálása a közigaz­gatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. ministertanács 1903. évi áp­rilis 3-án hozott határozata: A kir. minis­terium G. B.-nek A. község elleni ügyéből a sz.-i kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság és a vallás- és közoktatásügyi minis- tér ur között felmerült hatásköri összeütkö­zés esetét az 1903. évi április hó 3. napján tartott tanácsában az 1869. évi IV. t.-cz. 25. §-a alapján vizsgálat alá vevén, követ­kező határozatot hozta: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskö­rébe tartozik. Indokok: G. B. a-i róm. kath. tanító a z.-i kir. járásbírósághoz 1899. évi szeptember hó 24-én 1899. Sp. I. 881. sz. a. beadott keresetében előadta a követke­zőket: Az a.-i közlegelö felosztása körül működő úrbéri bizottságnak 1895. évi julius ! hó 3-án tartott ülésében az a.-i tanítóknak arra a kérelmére, hogy az úrbéri egyezség­ben az a.-i tanítók haszonélvezetére kiha- sittatni rendelt egy-egy láncz tanítói föld kiegészíttessék annyira, amennyi egy fél telek után esik, T. A. a város meghatalma­zottja kötelezően kijelentette, hogy a város a tanítói és egyéb ily természetű igények kielégítésére a netáni maradékföldeket fogja fordítani, a hiányt pedig A. község fogja pótolni. Ezt a nyilatkozatot a bizottság elfo­gadta azzal, hogy az adandó legelöjutalékok a jegyzői és tanítói alapra lesznek kiadan­dók és ekként telekkönyvezendök. Ez a meg­állapodás a sz.-i kir. törvényszék 10,442/96. számú végzésével jóváhagyatván, a kiegé­szítéshez szükséges járásjutalék kihasittatott és a városnak a jegyzők és a tanítók részére kiosztás végett átadatott. A városi képvise­lőtestület a kiosztást el is határozta, midőn azonban a törvényhatóság a határozatot alaki hiba miatt feloldván, uj határozat hoza­21. sz. A tanítói járandóság negállapitása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom