Circulares literae dioecesanae anno 1900 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

IV.

21 kában néhány eszmével, néhány inditvány- nyal segítségére jönni a vidéki bizottságok­nak, nem mintha ezzel a vidéki bizottságok szabadságát, munkakörét akarná korlátozni, hanem inkább azért, hogy néhány eszmére felhívja a vidéki bizottságok figyelmét, me­lyek közül a helyi viszonyok figyelembevé­telével egy helyen egyiket, más helyen má­sikat lehetne megvalósítani s kegyeletes czé- lunkat ezzel is előmozdítani. Tisztelettel vagyunk bátrak tehát a mé­lyen tisztelt Elnökség figyelmét a követke­zőkre felhívni: 1. Keressék meg a vidéki bizottságok a megyei és városi törvényhatóságokat e kegyeletes és hazafiui czél támogatására. Csaknem minden vármegye és város ren­delkezik olyan alapokkal, melyek jövedelme egyházi és jótékonysági czélokra fordíthatók s melyekből bizonyára készségesen fognak áldozni ezen nemes czélra is törvényható­ságaink — amint áldozott már nem egy —- ha őket eziránt megkeresik. 2. Hasonlóképen keressék meg vidéki bizottságaink a nagyobb pénzintézeteket is ügyünk támogatása iránt. Pénzintézeteinknél szokásos dolog, hogy különösen az évi mér­leg összeállításánál bizonyos összeget jóté­konysági, humanitárius czélokra fordítanak. Bizonyára szívesen fognak nekünk is juttatni, ha ügyünket támogatásukba ajánljuk. 3. Különösen figyelmébe ajánljuk vi­déki bizottságainknak a most folyó esztendőt, mely reánk nézve jelentős azért, mert azt Egyházunk jubileumi szent évnek jelentette ki, de jelentős még azért is, mert ez év kilenczszázadik évfordulója annak, hogy Ma­gyarország kereszténynyé lett s sz. István első királyunk a szent koronával megkoro­náztatott. A magyar kath. társadalom bizo­nyára mind a két szempontból meg fogja ünnepelni ezt az évfordulót. Bizottságaink legyenek rajta, hogy ez ünnepségek össze­kapcsoltassanak a mi szent ügyünkkel, ré­szint hogy azokon az Örökimádás templom eszméje a közönséggel megismertessék, ré­szint hogy ezen ünnepségek jövedelmei a mi czélunkra fordittassanak. 4. De maguk az egyes vidéki bizott­ságok is rendezhetnek a mi czélunkra ün­nepségeket, tisztes mulatságokat, természe­tesen csak olyanokat, melyek megfelelnek annak a mélyen vallásos eszmének, melynek megvalósításán fáradozunk, melyek semmi tekintetben sem jöhetnek ellenkezésbe ezen terv magasztos voltával. Ilyen ünnepségek, mulatságok lehetnek például komoly felol­vasások, hangversenyek rendezése, melyek jövedelmeiből szépen gyarapithatnók a mi alapunkat. Ellenben minden tánczmulatságot vagy oly ünnepséget, mely tánczczal van egybekötve, határozottan kizártnak tekintünk, mint olyat, mely czélunk vallásos jellegével össze nem egyeztethető. 5. Az egyes vármegyékben alakult bi­zottságok nagyban előmozdítanák ügyünk sikerét, ha a megyének nagyobb városaiban, községeiben, hol ezt a viszonyok lehetővé teszik, külön helyi bizottságokat alakítaná­nak. Ezáltal még több buzgó és lelkes egyént lehetne megnyerni ügyünknek, még több ér­deklődést lehetne ébreszteni mozgalmunk iránt, ami csak hasznára, előnyére válnék a szent ügynek, melynek megvalósítását ma­gunkra vállaltuk. 6. Hasonlóképen megkönnyítik sokak­nak az adományozást bizottságaink, ha mind szélesebb körben hozzák köztudomásra, hogy maguk a bizottságok is több évre alakulván, az adományokat is lehet évi részletekben le­fizetni. Ezáltal sokaknak tesszük lehetővé, hogy nagyobb összeget áldozhassanak e czélra, amit különben egyszerre lefizetni ne­hezükre esnék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom