Circulares litterae dioecesanae anno 1896 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
VI.
50 1894. XXXI. t.-cz. 108. és 110. illetőleg1 147. §-ainál fogva az idézett törvény 6—27. és 124. §-ai kötelezik bárhol köt is házasságot, továbbá mert az 1894. XXXI. t.-czikknek megfelelő felmentés nélkül Horvát-Szlavonországokban kötendő házassága, Magyarországon nem volna kihirdethető, holott az 1894. XXXI. t.-cz. 113. §-ának 2-ik bekezdésénél és 147. §-ánál fogva a Magyarországban községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak Horvát-Szlavonor- szágokban kötendő házasságát Magyarországon is ki kell hirdetni; végül, mert az 1894. XXXI. t.-czikknek megfelelő felmentés nélkül, a Magyarországban községi illetőséggel biró magyar állampolgár magát — figyelemmel az 1894. XXXI. t.-cz. 110. 124. és 147. §-aira — büntetésnek, — sőt, ha érvénytelenségi okról van szó, — házasságát az érvénytelenség veszélyének teszi ki. Ezenfelül tekintettel arra, hogy a házasságkötésnél Horvát-Szlavonországok területén közreműködésre illetékes vallásfelekezeti közegek saját szabályaikat szem előtt nem téveszthetik, szükséges lesz az ezen szabályok értelmében megkivánt felmentést is kieszközölni, még pedig attól a hatóságtól, amely a felmentésre eddig is hivatva van. Ha Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgár férfi vagy nő Magyarország területén szándékozik, akár horvát-szlavonországi, akár magyarországi községi illetőségű magyar állampolgárral, akár külföldivel házasságot kötni: általános szabály — az alább említendő kivételtől eltekintve az, hogy a reá nézve, vagy általában kötendő házasságára nézve saját joga által felállított házassági akadály alól fölmentést — amennyiben annak helye van — saját joga értelmében, tehát attól a hatóságtól kell kieszközölnie, mely a felmentésre eddig is hivatva volt; mert az 1894. XXXI. t.-cz. 113. §-ának utolsó bekezdésénél és 147. §-ánál fogva a Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgár, ha Magyarországon akar házasságot kötni, tartozik azt is kimutatni, hogy házassága Horvát-Szlavonországok külön joga szerint akadályba nem ütközik, amiből következik, hogy — amennyiben ily akadály forgott fenn — tartozik azt Horvát-Szlavonországok külön jogának megfelelő felmentéssel elhárítani. E szabály alól csak akkor van kivétel, ha horvát-szlavonországi községi illetőségű nő, magyarországi községi illetőségű magyar állampolgár férfival köt házasságot. Ily esetben ugyanis az 1894. XXXI. t.-cz. 109. és 147. §-ainál fogva a házasság érvényessége a nő kora és cselekvő képessége kivételével a magyar törvény szerint lévén megítélendő: felmentést a nőre nézve illetékes hatóságtól csak olyan házassági akadályok alól kell kieszközölni, amelyek a nő korára és cselekvőképességére vonatkoznak, ellenben minden egyéb akadály alól a netalán szükséges felmentést az 1894. XXXI. t.-cz. értelmében kell kieszközölni. Datum Strigonii, 29 Martii, Dominica Palmarum, 1896. Claudius Card. AEppuä.
