Circulares litterae dioecesanae anno 1894. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

I.

6

egyház, a felekezetek s a mindinkább terjeszkedő államhatalom között világszerte hosszú idő óta, hol élesebb, hol szelidebb alakban folyik, a kath. egyház volt Magyarországban az, mely a türelmességet meg bírta őrizni oly mérvben, mint egyebütt sehol.

E türelem és mérséklet mellett azonban egy perezre sem szabad megfeledkeznünk egyházunk azon érdekeiről, melyeket semmi körülmények között feláldoznunk nem szabad, nem lehet.

Hogy is lehetnénk mi igaz, hű hazafiak, ha igaztalanok, hűtlenek lennénk egyházunkhoz ?

Mi katholikusok igen is alkalmazkodni tudunk hazánknak megváltozott viszonyaihoz ; de a hit és erkölcs dolgában sem egyesek akarata, sem a nemzetek intézményei, sem a század korszelleme előtt ha meg nem hajolhatunk: mert az emberi eszmék, erkölcsök, elvek, rendszerek, törvények ellenmondók, változók, mulandók ; de az Isten törvényein és Ígéretén alapuló katholikus egyházunk hit- és erkölcs-elvei maradandók; azok nem csupán a midté, nemcsak a jelené és a jövőjé — hanem az örökkévalóságé ; —; maga az Úr mondotta, hogy az ő igazsága megmarad örökké.

Épp azért a mi bennünk ideiglenes, múlandó, azt szivesen átadjuk, feláldozzuk : vagyonunk, szivünk, életünk földi királyunké, földi hazánké ; de lelkünket nem adhatjuk oda, mert az égi királyunké, Istenünké, égi hazánké, az örökkévalóságé!

Az ülést megnyitom.

Nr. 339.

Dispensatio

quoad

ieiunium et abstinentiam.

Ratione habita: immutatae diebus hisce omnino iniquis, diaetae seu modi hominum in vita sociali vivendi: item frequentis, via ferrea mediante, cum provinciis exteris commercii consuetudinisque: ac insuper facilis et commodae curru vaporaceo communicationis celerrimae: attentis quoque exigentiis temporum, ac peculiaribus, in quibus versamur vitamque degere cogimur, circumstantiis: attentis item diversis regiones quoque nostras peragrantibus morbis (inter quos praedominat victimasque sibi vindicat plurimas, qui vulgo influenza“ audit) contagiosis, vigore facultatum ab Apostolica Sede emanatarum, disciplinam ieiunii abstinentiaeque, modo, prout sequitur, coordinare respective in ea dispensare visum est:

1. Dies ieiunii cum abstinentia et unica ad satietatem refectione erunt: a) feriae IV. et VI. Quadragesimae, Quatuor Temporum et Adventus; b) triduum sacrum ante Pascha Resurrectionis; c) vigiliae quinque, scilicet: Nativitatis Domini, Pentecostes, S. S. A.' A. Petri et Pauli, Assumtionis B. M. V. — ac denique 0. 0. Sanctorum.

2. Dies ieiunii sine abstinentia erunt omnes aliae feriae Quadragesimae et Sabbatlia Quat. Temp, (necnon Quadrag.) in quibus fideles (clerici et laici) carnibus vesci possunt non tantum pro prandio verum et collatiuncula vespertina.

3. Dies abstinentiae, in quibus a carnibus nonnisi abstinendum est, erunt omnes feriae VI. per annum.

Pro festo S. S. A. A. Petri et Pauli, quod anno currenti in feriam VI. incidit, mox suo tempore disponam.

Quod autem ad abstinentiam diebus Sabbathi per annum ex consuetudine