Circulares litterae dioecesanae anno 1886 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
XX.
144 XIII. Leo Pápa rendeletéből a földkerekség minden templomában magán misék végeztével térden állva végzendő IMÁK. A pap a néppel együtt mondjon három Üdvözlégy Máriát és azután: Üdvözlégy mennyország királynéja! irgalmasság Anyja, élet, édesség, reménység, üdvözlégy! Hozzád kiáltunk, Évának számkivetett fiai. Sírva és zokogva Hozzád sóhajtunk e siralom völgyéből. Azért Szószólónk fordítsd, ránk irgalmas szemeidet. És Jézust, a te méhednek áldott gyümölcsét, nekünk ez élet után mutasd meg. Oh irgalmas, oh kegyes, oh édes Szűz Mária. Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja. R. Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire. KÖNYÖRÖGJÜNK.* Ur Isten! erőnk és oltalmunk, hozzád kiáltó népedre kegyesen tekints le, és a dicsőséges és szeplőtelen Szűz Anya Mária, az ő Jegyese: szent Jószef, szent Péter és Pál Apostolok és minden Szentek közbenjárása által könyörgéseinket, melyeket a bűnösök megtéréséért, az Anyaszentegyház szabadsága és felmagasztalta- tásáért Hozzád bocsátunk, kegyesen és irgalmasan hallgasd meg. A mi Urunk Jézus Krisztus által. R. Amen. Hozzáadandó fohász: Szent Mihály Arkangyal, védelmezz minket harczainkban; a sátán gonoszsága és incselkedése ellen légy oltalmunk. Parancsoljon neki az Isten; esedezve kérünk : és te égi seregek Fejedelme, a sátánt és más gonosz szellemeket, kik a lelkek veszedelmére törnek e világon, Isten erejével taszítsd a kárhozatra. R. Amen. (Szentséges Urunk, XIII. Leo Pápa, mindazoknak, kik a fönti imákat elmondják, háromszáz napi búcsút enged.) GEBETE, welche auf Anordnung Sr. Heiligkeit des Papstes Leo XIII. der Priester nach Beendigung jeder stillen heiligen Messe am Fusse des Altars knieend mit dem Volke zu beten hat. Nach dreimaliger Abbetung des: „Gegrüsset seist Du Maria“ und einmaliger des: „Gegrüsset seist Du Königin, Mutter der Barmherzigkeit: Trost in unserem Leben und unsere Hoffnung, sei gegrüsst! Zu Dir rufen wir verwiesene Kinder Evens, zu Dir seufzen wir trauernd und weinend in diesem Thale der Thränen. O wende Du unsere Fürsprecherin deine mitleidigen Augen uns zu und zeige uns
