Circulares litterae dioecesanae anno 1879. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
XX.
122 redeant, fideles virtutum incrementa suscipiant, devii in viam salutis revertantur, his precibus indulgendum esse censuit. Idcirco mandavit, ut per Decretum Sacrorum Rituum Congregationis huiusmodi festum ac Officium Immaculatae Conceptionis in posterum sub ritu duplici primae classis una cum Missa Vigiliae, iam nonnullis Dioecesibus concessa, in universa Ecclesia celebretur: servatis Rubricis, aliisque de more servandis. Voluit autem Sanctitas Sua, ut super his expediantur Litterae Apostolicae in forma Brevis. Contrariis non obstantibus quibuscumque. Die 30 Novembris 1879. L. + S. D. Cardinalis Bartolinius S. R. C. Praefectus. Placidus Ralli S. R. C. Secretarius.“ Quod Decretum causas quoque recensens, quae SSmum Dominum Nostrum Papam moverunt, ut dignitatem festi augeret, pro directivo notitiae statu cum eo communico, quod curae mihi futurum sit, ut textus Missae de Vigilia, quae in recentius editis Missalibus non desideratur, opportuno tempore ad singulas parochias dimittatur. Strigonii, die 18-a Decembris, 1879. Nr. 5621. Rescriptum Ministeriale de chartis, quae pignoris ▼el vadimoniorum instar acceptantur. In subnexo Ministeriali Rescripto recensentur valorem pecuniae repraesentantes chartae, quae solae pro pignore vel vadimoniis, sufficientem securitatem super implemento initorum contractuum, vel susceptarum aliarum obligationum praebentibus acceptari possunt, cuius tenor sequens est: „A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertöl. 1290. ein. sz. Főmagasságu Bibornok, Herczeg-Primás és érsek Ur ! Az államkincstár részéről üzleti biztositékul elfogadandó értékpapírok meghatározása tárgyában a magyar ministertanács f. évi október hó 1:2-én tartott ülésében elhatározta, miszerint üzleti biztositékul az állam- kormányzat minden ágazatában kötelezőleg elfogadandók, — a budapesti, illetőleg bécsi tőzsdén jegyzett, 14 napnál nem régibb, utolsó napi árfolyam szerinti értékben, de soha a névértéken felül, — a következő értékpapirok: a) a magyar és osztrák állampapírok kivétel nélkül, ideértve a földtehermente- sitési, szőlődézsmaváltsági, jelzálogos úrbéri váltsági kötvényeket, sóbányautalványokat, és kamatozó (állami) pénztári jegyeket és államsorsolási kölcsönök sorsjegyeit is, b) az államkamatbiztositásban részesülő, teljesen kiépült és a forgalomnak tényleg átadott magyar és osztrák vasutak elsőbbségi kötvényei, c) a magyar földhitelintézet záloglevelei és az osztrák magyar bank, illetőleg a volt osztrák nemzeti bank záloglevelei, valamint a többi hazai pénzintézetek által kibocsátott záloglevelek, amennyiben ezen intézetek minden év kezdetén a m. kir. földművelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriumhoz felterjesztendő és ez által a pénzügyministerrel egyet- értőleg megbirálandó üzleti kimutatásban igazolják, hogy üzletvezetésük a záloglevelek biztosításáról szóló 1876. XXXVI. t. ez. határozmányainak megfelel. A fennebbi határozatok egész kiterjedésében a bánatpénzül elfogadandó értékpapírokra is alkalmazandók; —- az egyes szakministerek szabad elhatározására bízván, hogy más biztosítékokat is elfogadhassanak s általában az elfogadható biztositékok iránt a viszonyokhoz képest saját felelősségükre határozzanak.
