Pásztortűz, 1927 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1927-09-01 / 9. szám
Mátészalka, 1927. szeptember hó. II. évfolyam 9 szám. AZ ÉSZAKKELETI REFORMÁTUS ÉRTELMISÉG LAPJA. Szerkesztőség Szamoskér. Főszerkesztő : Előfizetési dij Kiadóhivatal Mátészalka, Dr. JUHÁSZ LÁSZLÓ Negyedévre . . 1 pengő „Szatmár és Bereg“ nyoirdar. t. Felelős szerkesztő és kiadó: Félévre . . . 2 „ Megjelenik minden hónapban. KÓSA BÉLA Munkatársak: Fóris Lajos, Kelemen Gyula, Kiss Lajos lelkipásztorok. Abod Imre, Bordy Mihály, Gaál Ferenc, Gáli János, Kun Sándor tanítók. Az őrszem. Magános alak a nagy éjszakában. Mindig éber, mindig vigyázó, mert tudja, hogy százak és ezrek álmai felett őrködik. Egyetlen célt ismer : a kötelességteljesi- tést,«*egyetlen jutalmat: a nyugodt lelkiismeretet. Neve nincs és mégis ott van az minden ajkon, amely valaha imát sóhajtott hadbaiO' dúló kedvese után. Az emberek csak annyit tudnak róla, hogy ébersége sokszor hadseregeket mentett meg, — csak azt, hogy halálos hűsége gló* riával övezi az eltemetett Pompéi-i várkapujának őrét. Az áldott, az ismeretlen jóltevő, az idejében érkezett segítség, a drága megmentő kéz, a magát feláldozó hűség, a névtelen hős,.— mindent egyszóval fejezve ki; az őrszem ez ! Magyar kálvinista papok, tanítók, — magános őrszemei a magyar éjszakának : vigyáztok-e ? ,,. Kiss Lajos, Egy étlap hátára. (Budapesti konferenciánk alatt). Itt vagyunk hát szemtől szemben, sőt benne a nagy Babylonban, amelyet a legtöbben csak messziről ösmerünk, hírből vagy az újságokból és meg kell vallanunk, csak rossz oldaláról és felületesen. A háború és forradalmak után, amikor Budapestre — ahonnan szerintünk minden rossz kiindult - ferde szemmel néztünk,fenn jártam itt és könnyelműen az egyik evangéliumi egyesületben azt a kijelentést tettem, hogy bizony a sok keserűség és aggodalom közepette az a kétségbeesett és istentelen gondolatunk is támadt nekünk vidékieknek, hogy Budapestet el kellene törölni a föld— színéről, akkor nem lenne több zűr-zavar, lázadás és jobban boldogulna az országunk. Természetesen nyomban megbántam ezt a nyilatkozatot, de az igazságos szemrehányást is megkaptam református testvéreinktől ama válaszukban, hogy Isten jól tudja, miért van szüksége Budapestre : bizonnyal azért, hogy mi itt tegyünk bizonyságot, a gonoszok és a hitetlenek előtt az ő szentfiáról, a Jézus Krisztusról és itt mutassuk meg szeretetünket azokon, akik üldöznek bennünket I... És most a presbiteri világszövetség is itt tartja velünk együtt konferenciáit és a forradalmak óta a budapesti reformátusok hatalmas lendülettel indultak el a megújulás utján, jézus után. Budapestre nagy szükség van, mint „hegyen épített város“-ra és mint a magasra tartott gyertyatartóban meggyuj- tott lángra 1... * * * Közeli és távoli barátok, munkatársak leltek itt egymásra, kik e konferencia nélkül aligha találkoznának. Ilyen társaságban uzsonnázunk egy étteremben és szinte őrömmel mondja egyik kollegánk mikor a dzseszbend rákezd valami cserlszton darabot : na végre látom és hallom már azt a dzsesz muzsikát, amit eddig is elitéltem messziről, a faluból l.. Látjátok, mondja a másik : sok dologgal va> gyünk igy. Halljuk, hogy szidják mások és mi is segítünk nekik; noha ezt a muzsikát méltán, de például nem igy tettünk-é a bel- missziói mozgalommal is, amelyet most már a hivatalos egyházi hatóságaink szerveznek.
