Pásztortűz, 1926 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1926-12-09 / 4. szám
Mátészalka, 1926. december 9. I. évfolyam 4. szám. f 99 AZ ÉSZAKKELETI REFORMÁTUS ÉRTELMISÉG LAPJA. Szerkesztőség Szamoskér. Felelős szerkesztő és kiadó Előfizetési di] Kiadóhivatal Mátészalka, KÓSA BÉLA Negyedévre . . 1 pengő „Szatmár és Bereg“ nyotrdar.t. református lelkipásztor Félévre . . 2 „ Megjelenik minden hó e!s5 csUtörtókjén Szamoskér Erre az évre 17 000 korora Munkatársak: Fóris Lajos, dr Juhász László, Kelemen Gyula, Kiss Lajos lelkipásztorok. Abod Imre, Bordy Mihály, Gaál Ferenc, Gáli János, Kun Sándor tanítók. vs A motor. A Duna partján láttam ezt a jelenetet egy alkalommal. Izmos, hajós legények hosszú, vastag kötelekkel, teljes erejüket megfeszítve húztak az árral szemben, a part mentén, a rakodó helyiség felé rakománnyal megterhelt tutajt. Mondhatom, nagyon nehezen ment a munka, beleizzadtak, mig célhoz értek. Ezzel szemben kedves látványt nyújtott a Duna közepén egy szép propeller, mely vidáman haladva szelte a hullámokat a budai partok felé. Gyönyörű látványt nyújtottak a verőfénytől csillogó árban a többi gőzhajók is könnyedén haladva a Dunán fölfelé. Mily nagy külömbség is az, ha magában a gőzhajóban van benne a hajtó erő 1 Úgy elgondolkoztam aztán azon, hogy az embereknek is megvan ez a két nagy osztálya. Mily sokan vannak, akiket hivatása körében a kötelesség lelkiismeretes teljesítése céljából vonni, huzni, nógatni kell. Mily sokan vannak, akiket az emberi, társadalmi élet ethikai céljának megvalósítására a törvény szigoraival kell rászorítani. Mily sokan vannak, akik mellé felügyelő, gyámgondnok kell s kívülről ható erővel kell irányítani, gondozni, nevelni őket, E'gondolkozfam azon, hogy társadalmi életünk nyomorúságának jó részét nem az a körülmény okozza«é, hogy az emberek egy része, mint tehetetlen tömeg ránehezedik a társadalom előre törekvő gépezetére s végtelen sok energiáját emészti föl az emberek ama másik részének tisztességes törekvésének, mely benső meggyőződésből eredő buzgalommal, értelemmel, ami fő: jó kedvvel igyekszik az emberi élet céljának megvalósítására, az emberi jólét előmozdítására. A társadalmi összes problémák megoldásának egyetlenegy kulcsa van, melyet a nagy próféta hirdetett már (Fér. 31., 33) a régi kézen fogva vezetés szövetsége helyett: ez lesz a szövetség . . . törvénye, mert az ö belsejükbe helyezem és az ö szivükbe írom be s ez lesz az a hatalmas benső indító erő, mely uj kedvet, erőt ad minden jónak önként való állhatatos teljesítésére! Hát maga a sokat emlegetett társadalmi békesség nem attól függ é, ha mindenki benső indításból teljesiti önként, szívesen hivatása kötelességeit s az erkölcsi törvények köve» telményeit s nem keil senkit huzni, vonni, kényszeríteni azok végrehajtására?! Ha a törvény, a szabadság törvénye a bensőbe, a szív táblájára van beírva, azaz az ember teljes szabadsággal s meggyőződéssel adja magát át az erkölcsi törvények parancsszavának, akkor az ember saját lényének kötelező ereje alatt áll s gonosztól menten szabadon s bensőleg adja magát át a jó, nemes, szép, eszményi kötelező, hajtó erejének. A keresztyén erkölcsi személyiség fejlődésének legmagasabb eszménye ez ! A törvény kényszerítő ereje ily feltételek mellett lesz boldogító ! E magaslaton az erkölcsi személyiség, mint a mozdony a vasúti sineken, mint a gőzhajók a viz hullámain, simán halad elő, mert hiszen az ember legfőbb, legtisztább hajlamai érvényesülnek, mint hajtó erők ! A szabadság eme törvénye Krisztus magasztos s fenséges alakjában áll előttünk a legnyomatékosabban. Éppen azért készül a keresztyén világ születésének megünneplésére, a Karécsonra ! De mikor lesz ez az ünneplésünk valódi s boldogító! Azt mondják, hogy Krisztus evangéliumának, ezzel együtt a keresztyénségnek eszméje csak, mint külső, magasztos, fenséges eszme ragyog, tündöklik ott magasan a társadalmi élet forgataga felett! Azt mondják, hogy ezen külső, fent ragyogó eszme tiszteletére a ma társadalmának gépezete is megáll egy pillanatra pihenésre a Megváltó jászol bölcsőjénél, de aztán ismét zakatolva indul
