Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Wirthné Diera Bernadett: „Ezeknek az istenkereső lelkeknek hivatásunk lehetőséget adni és segítséget nyújtani, hogy ezt az igényüket betölthessék.” Az oblátusi intézmény vezetői a diktatúra éveiben
AZ OBLÁTUSI INTÉZMÉNY VEZETŐI A DIKTATÚRA ÉVEIBEN 63 di Oblátusok (Történetük, szabályaik és szellemük) című munkája, ami azért nagyon értékes, mert saját megjegyzéseivel, kiegészítéseivel látta el a kötetet, sőt csatolt hozzá egy külön kéziratos részt, amelynek címe Adatok az oblátus-intézmény felélesztésének történetéhez 1926 végéig.8 A munká ból nemcsak az oblátusok hivatását ismerhetjük meg, hanem a keletkezés körülményeinek szunyoghi olvasatát is. 9 Az intézmény létrejötte körül még egy személyről – Balázs Benediktáról 10 – kell megemlékezni, aki szintén sokat tett az oblátusság elindításáért, és egyben saját hivatásának megtalálásáért. Balázs Margit kőszegi tanítónőként működött, lelkivezetője – Nagy Balázs bencés atya – fokozatosan vezette be a bencés lelkiségbe, és már akkor (1920. július 11-én) oblációt tett,11 amikor a magyarországi bencés oblátusközösségnek még nem volt működési engedélye. A hivatalos elismerésért Szunyogh Xavér szólalt fel az 1921. augusztus 23–25. között rendezett nagykáptalanon, de abban, hogy egyáltalán napirendre kerülhetett a kérdés, Balázs Benediktának elévülhetetlen érdemei voltak.12 Szunyoghnak nem volt könnyű feladata, mert a rendtagok többsége számára idegen volt az intézmény, a rend nem akart új terhet magára vállalni, ezért először elvetették az indítványt. Szunyogh a hír hallatára radikális lépésre szánta el magát. Az ekkor mindössze huszonhat éves szerzetes így írt ezekről az eseményekről: „A bizottsági gyűlésen nem vettem részt, azért lefolyását nem ismerem, csak az eredményt tudtam meg, hogy elvetették. Én azonnal rövid kis apológiát dolgoztam ki írásban és éjjel megtanultam 8 PFKK BK 709. IV/1. 9 Már az intézmény felfedezésben is fontos szerepet tulajdonít magának: „Mint másodéves kispap kezdtem összeállítani egy kis imádságos könyvet Szent Benedek tiszteletére. A forrás-kutatás közben találtam meg a Studien und Mitteilungen egy kötetében a statutumaikat és Oehr könyvében a történetüket. Mint nálunk teljesen ismeretlen valamit vettem be a könyvembe. Ezt kéziratban olvasta Balázs Benedikta. Később tudtam meg, hogy elszórtan egy-egy adatot magyarok is írtak róla, de nem volt hatásuk. Elmondhatom, hogy mások az én könyvem által ismerték meg.” Uo. 10 Életéről részletesen: Forrai Márta: Balázs Benedicta élete és munkássága. In: Magyar egyháztörténeti évkönyv 2. Szerk. Mészáros István et al. Bp. 1996. 269–282. 11 Forrai M . : Balázs Benedicta élete és munkássága i. m. 272. 12 Szunyogh Xavér így vélekedik Balázs szerepéről: „Az ő jelentőségét abban látom, hogy »nemo est propheta in patria sua«. Én hiába írtam könyvet, röpiratokat az oblátusokról, rendtársaimnak még talán jó is lett volna, de az elöljáróság nem hallgatott volna rá. De Bárdos főapát úr még Kőszegről ismerte és az ő kedvért vette bele a káptalani indítványok közé ezt a pontot. Emberek vagyunk és sokszor szent dolgokban is igaz marad, hogy »cherchez la femme!« De hogy Benedikta kérése önmagában nem lett volna elég, azt két dolog is mutatja. Az egyik, hogy elvetették az ő indítványát, és csak az én felszólalásom után szavazták meg. A másik az, hogy az 1926-os káptalanra is beadott indítványt, de azt már nem fogadták el, hanem teljesen elvetették.” PFKK BK 709. IV/1.
