Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Boros Zoltán: A rendi vezetés változásai a dispozíciók tükrében (1945–1990)
10 BOROS ZOLTÁN Szembetűnő, hogy ezek a jegyzékek nemcsak a szerzetesek, hanem a főmonostorban élő és a két gimnáziumban dolgozó alkalmazottak neveit is tartalmazzák. Az alkalmazottak között elsősorban a konyhalányok, varrónők és a mosodai személyzet tagjai szerepelnek, míg az iskolákban karban tartók, altisztek vagy kapusok neveivel találkozhatunk.10 Ők formailag civil alkalmazottak voltak, de túlnyomó többségben a feloszlatott szerzetesrendek tagjai közül kerültek ki, elsősorban azokból a női rendekből, melyeknek korábban a főapátság kegyurasága alá tartozó intézményei voltak. Í gy szat mári irgalmasokat, az Isteni Szeretet Leányait vagy Szent Benedek Leányait sejthetjük a nevek mögött. Az egyes személyek azonosítása további kutatást igényel. Az alábbi írás tehát alapvetően két forrástípusra, a dispozíciós határozatokra és a rendi névjegyzékekre támaszkodik, mivel a kettő együtt alkalmasnak tűnik arra, hogy rávilágítsanak a rendi vezetés változásainak csomópontjaira. A bencés rend szervezeti felépítése Első lépésként vessünk egy pillantást a rend 20. századi szervezeti felépítésére, amely a bencések működését Magyarországon visszaállító 1802. évi királyi rendeletben gyökerezik. Ebben az uralkodói pátensben a bencés rend többek között feladatául kapta tíz gimnázium működtetését, tanárokkal való ellátását és az iskolákhoz kapcsolódó városi lelkészségek ben végzendő pasztorációt. A tíz gimnáziumból a 19. század elején csak nyolc átvételére került sor, de a szerzetestanárok a győri és a pozsonyi akadémia munkájába is bekapcsolódtak.11 Mindezek anyagi terheit a visszaállított négy apátság birtokainak jövedelméből kellett fedezni. Ekkor a Pannonhalmi Főapátság mellett a tihanyi, a bakonybéli és a dömölki apátságokban indult újra a szerzetesi élet, majd 1885-ben a zalavári apátság is csatlakozott Pannonhalmához.12 A főapátság uradalmának lelkészi teendőit a bencés plébánosok látták el. Ez volt a pannonhalmi egyházmegye alapja, amely a bakonybéli apátság két plébániájával, Bakonybéllel és a Győr megyei Kajárral egészült ki. 10 PFL FL Rendtagok nyilvántartása. Rendi névsorok, 1958. 11 Katus László: A rend iskolái a 19–20. században. In: Mons Sacer i. m. II. 255–263. 12 Csóka J. Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete, különös tekintettel Magyarországra Bp. 1969. 874.
