Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Boros Zoltán: A rendi vezetés változásai a dispozíciók tükrében (1945–1990)
A RENDI VEZETÉS VÁLTOZÁSAI A DISPOZÍCIÓK TÜKRÉBEN (1945–1990) 11 Ezzel a felvezetéssel gyakorlatilag ki is jelöltük azt a négy területet, melyek 1945 utáni változásait a dispozicók seg ítségével vizsgálni fog juk. Ezek a rendkormányzat, a gazdasági kormányzat, az egyházmegye és az oktatás. A 19. században még a Pannonhalmi Szent Benedek Rend elnevezést használó közösséget a z 1885-ös statútum címoldala már kongregációként nevezte meg,13 de csak a 20. században vált hivatalossá a Magyar Bencés Kongregáció elnevezés. A kongregáció a pannonhalmi főapát elnöklete alatt magában foglalta a teljes magyar bencés közösséget. Központja Pannonhal mán volt, ahol a rendkormányzat tartotta székhelyét, itt működött a gazdaság központi kormányzata, itt székelt az egyházmegye vezetése, és itt kaptak helyet a rendi utánpótlás képzésének intézményei is. 14 A rend élén a pannonhalmi főapát állt, aki bizonyos ordináriusi jogosítványokkal is rendelkezett, de eredendően nem volt püspök. Helyettese, egyúttal a főmonostor elöljárója a perjel, akinek munkáját az alperjel segítette. Lelki ügyekben a vikárius volt a főapát helyettese, aki a szentszéki ügyeket is intézte. Az esperes az egyházmegye adminisztratív teendőit látta el, különös tekintettel az elemi iskolák működésének ellenőrzésére, de a plébánosok beszámolói alapján ő állította össze a főapát részére az egyházmegye éves hitéleti jelentését is. A – korabeli szóhasználattal élve – főapáti udvar részét képezte még a titkár, később az irodaigazgató, illetve a konventjegyző és a szertartó is. A székesegyháznak külön személyzete volt a custos vezetése alatt, aki többnyire két lelkész segítségével végezte munkáját. A rendkormányzatot egy levéltáros és két könyvtáros egészítette ki. 15 A rendi javak kezelőit az 1942-ben kiadott névtár alapján vehetjük számba. A gazdasági ügyeket 1921 óta a Gazdasági Tanács intézte. Ennek ösz szetétele többször változott, de határozatainak végrehajtásáért 1905 óta a főjószágkormányzó volt a felelős. Az egyes gazdaságokat kerületi jószág kormányzók vezették, akik valamennyien szerzetesek voltak, és a központi, illetve a veszprémi kerület vezetőjét kivéve valamelyik filiális apátságban, vagy az egyik rendházban laktak. A főpénztáros feladata volt a központi pénztár kezelése, a gazdálkodás hatékonyságát a főszámvevő ellenőrizte, aki mellé alkalmanként számvevőt is beosztottak.16 Az apátságok és székhá -13 PFL FL Káptalani iratok, Statútumok, 1885. 14 A Pannonhalmi Szent Benedek rend névtára az 1880-ik évre. Szombathely 1880. 5–16. 15 Uo. 16 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása. Bp. 1995. 20–22.; A Pannonhalmi Szent Benedek Rend és a Pannonhalmi Egyházmegye névtára az 1941–42. iskolai évre. Győr 1941. 13–14.
