Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Soós Viktor Attila: „Az ellenséges arculatú vezetést politikailag loyális, együttműködésre kész vezetés váltotta fel.” A bencés rendre vonatkozó megyei rendőr-főkapitánysági jelentések az 1970–1980-as évekből
A BENCÉS RENDRE VONATKOZÓ MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁGI JELENTÉSEK... 241 Ebből a leírásból érzékelhetjük, hogy a megyei állambiztonsági szervek mennyire komolyan vették feladatukat és igyekeztek teljes ellenőrzést, de ami ennél még inkább jelentősebb, befolyást elérni a bencés renden belül. Úgy alakították a viszonyt a velük kapcsolatban lévő szerzetesekkel, hogy döntéseik, intézkedéseik, cselekedeteik a pártállam egyházpolitikájához és az azt alakító állambiztonság terveihez igazodjanak. Ez felveti persze azt a kérdést is, hogy a rend vezetése, a rend belső élete, működése mennyire volt autonóm, ezek mennyire voltak valós befolyások. Erre azonban jelen tanulmány keretében nem tudunk választ keresni. A további rendtörténeti kutatás, a rendtagok megszólaltatása, a rendi belső források feltárása talán közelebb visz majd minket a feltett kérdés megválaszolásához. Nézzük meg, milyen eredményeket ért el az állambiztonság az 1977. január 5-én keletkezett 1976. évi összefoglaló jelentés alapján, és hogy hogyan valósult meg a munkaterv: „Az egyházi reakció elhárítás területén operatív tevékenységünk főképpen az rk. egyház kiemelt objektumaiban, Győri Püspökség területén, a Pannonhalmi Bencés Rendben, a Győri Hittudományi Főiskolán, valamint a győri és pannonhalmi egyházi középiskolák tantestületeiben elhelyezkedő reakciós beállítottságú papi személyek ellenőrzésére irányult. Tevékenységük során abból indultunk ki, hogy az állam és egyház viszonya rendezett. Felderítő, bűnmegelőző tevékenységünkben igyekeztünk biztosítani, hogy e viszonyt a reakciós elemek ne zavarhassák meg. Úgy ítéljük meg, hogy a megtett intézkedéseink hatására is a különböző egyházi objektumok vezetésében a lojális erők befolyása tovább növekedett. [...] Az előzetes ellenőrzések száma kisebb, mint az ellenséges tevékenység gyanújára utaló információk. Ennek oka, hogy a reakciós egyházi törekvésekre, vagy ellenséges tevékenységre utaló információink jelentős részét rövid úton továbbítottuk a megyei egyházügyi titkárnak, aki a szükséges intézkedéseket megtette. Ez évben 10 esetben adtunk részére szóbeli tájékoztatást.” 56 Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a ’70-es években a korábbi évtizedekben kialakított békés egymás mellett élés, a jó kapcsolat fenntartása, a rendezett viszony továbbvitele volt a fontos, hogy ezt a jó együttműködést ne zavarja meg semmi. Ennek rendeltek alá mindent, és az volt az elsődleges, hogy a pártállam által reakciósnak mondott személyek működését az állambiztonság és az adott egyházi vezető is korlátozza. Az 1977-es évre vonatkozó munkatervben további feladatok, területek jelentek meg. Figyelemmel kívánták kísérni és ellenőrizni a vezető egyházi 56 MNL GyMSML GyL XXIV. 12. (18. d.) Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 0689/1976. Összefoglaló jelentés a Győr-Sopron megyei RFK 1976. évi tevékenységéről, Győr, 1977. január 5.