Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Boros Zoltán: A rendi vezetés változásai a dispozíciók tükrében (1945–1990)
24 BOROS ZOLTÁN vekkel. Ez a kérdéskör ismét egy olyan terület, amely a jövőben alapos és szakszerű feltárást igényel. 1973 1976 1979 1982 1985 1988 Csizmadia Gerő Csizmadia Gerő Csizmadia Gerő Csóka Gáspár Áment Lukács Csóka Gáspár Jáki Zénó Csóka Gáspár Csóka Gáspár Jáki Zénó Csóka Gáspár Hortobágyi Cirill Kapuy Vitál Jáki Zénó Jáki Zénó Luif Otmár Kiss Barnabás Kiss Barnabás Lövey Félix Pálfy Aurél Luif Otmár Pálfy Aurél Luif Otmár Korzenszky Richárd Monsberger Ulrik Tihanyi Bánk Pálfy Aurél Sólymos Szilveszter Sólymos Szilveszter Sulyok Elemér Tihanyi Bánk Várszegi Asztrik Várszegi Asztrik Várszegi Asztrik Várszegi Asztrik Várszegi Asztrik 3. táblázat: A Főapáti Tanács tagjai 1973 és 1990 között * * * Összefoglalva az eddigieket megállapíthatjuk, hogy a rendi vezetés szerke zetében a kommunista hatalomátvétel után 1950-ben és 1972-ben következett be jelentősebb változás. Az első szakaszt még az 1921-ben kialakított rendkormányzati struktúra megcsonkított formában történő továbbélése jellemezte. Az állam szándéka szerint csak a két gimnázium ellátásáho z szükséges csökkentett létszámú közösség működhetett, ami nem igényelte a korábbi bonyolult kormányzati struktúrát. 1972-től egy új döntéshozó fórum jött létre, a Főapáti Tanács, amely nemcsak a főapát tanácsadó testülete volt, de a rendi élet minden területére döntő befolyással bírt. Ha többet szeretnénk megtudni a bencés rend 1970-es és 1980-as évekbeli történetéről, akkor ennek a testületnek a döntéseit és a döntések hátterét kell alapos vizsgálat tárgyává tenni különös tekintettel arra, hogy a tanács tagjain keresztül miként tudta befolyásolni az állam és az állambiztonsági szolgálat a bencés rend életét. A dispozíciók vizsgálata során több olyan kérdést is érintettünk, amelyekre nem sikerült megnyugtató választ adni. Így feltétlenül további ku tatást igényel, hogy miként alakult a Pannonhalmán maradó szerzetesek létszáma, mennyire volt valóban zárt szám az a bizonyos hetvennégy fős keret, milyen rejtett megoldásokkal sikerült az állam által engedélyezett lét számon felüli rendtagokat Pannonhalmán tartani. Számomra az is érdekes
