Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Soós Viktor Attila: „Az ellenséges arculatú vezetést politikailag loyális, együttműködésre kész vezetés váltotta fel.” A bencés rendre vonatkozó megyei rendőr-főkapitánysági jelentések az 1970–1980-as évekből
A BENCÉS RENDRE VONATKOZÓ MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁGI JELENTÉSEK... 229 pannonhalmi egyházi középiskolák tantestületeiben elhelyezkedő, reakciós beállítottságú papi személyek ellenőrzése is. Érthető módon ezekre figyelt az állambiztonság, ide akart és ide is épült be, innen szerzett információkat. Az egyház és az állam kapcsolata, rendezett viszonya volt a jelentés készítői számára a kiindulási pont. Úgy tekintettek a ’70-es években az egy házakra – jelen esetben a katolikus egyházra –, hogy vezetői szinten, a meghatározó intézmények szintjén jó, rendben lévő viszony van a pártállam és a katolikus egyház között, tehát aki valami olyat tesz, ami ezt a jó viszonyt megzavarná, befolyásolná, az rögtön az állam ellen lép fel, államellenes tevékenységet folytat. Az állambiztonság ezt a jó viszonyt igyekezett biztosítani. Ezt így fogalmazták meg: „Felderítő, bűnmegelőző tevékenysé günk során biztosítjuk, hogy a viszonyt a reakciós elemek ne zavarhassák meg. Úgy ítéljük meg, hogy a megtett intézkedéseink hatására is a különböző egyházi objektumok vezetésében a lojális erők befolyása tovább növekedett.” (Itt a jelentésben a Győri Hittudományi Főiskolában történtekre utaltak, de ez nem tartozik jelen tanulmány tárgyához.)13 Ez a megállapítás szó szerint bekerült a megyei rendőr-főkapitányság 1976. évi tevékenységet összefoglaló jelentésbe. 14 A jelentésből megtudhatjuk azt is, hogy milyen intézkedéseket tett a megyei rendőr-főkapitányság állambiztonsági részlege, melyeket a kongresszusi határozatokból vezettek le. Csak a belső elhárítási munkában alkalmazott alapelveket tekintem át. Ebben az időben a fő súlypont a nyugati kapcsolatok felderítésére irányult. Emellett a meglevő kis csoportok, közösségek bomlasztását végezték. Ezt így fogalmazta meg az összefoglaló jelentés készítője: „Egyházi területen végrehajtott intézkedéseink egyes rk. papi szemé lyek által vezetett politikailag nem kívánatos kisebb csoportok bomlasztását eredményezték. Értesüléseink legtöbb esetben a megyei egyházügyi titkáron keresztül állam-igazgatási úton realizálódtak.” 15 Mit jelent ezen utóbbi mondat? Kovács István 1966. március 2. és 1977. március 1. között a Győr-Sopron megyei Tanács egyházügyi tanácsosa volt. 13 MNL OL XIX-B-1-z (53. d.) 1976. november 25. 2. napirendi pont: Jelentés az MSZMP XI. Kongresszus határozataiból a Győr-Sopron Megyei RFK-ra háruló feladatok időarányos végrehajtásáról. 8. 14 MNL GyMSM GyL XXIV. 12. (18. d.) Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 0689/1976. Összefoglaló jelentés a Győr-Sopron megyei RFK 1976. évi tevékenységéről, Győr, 1977. január 5. 15 MNL OL XIX-B-1-z (53. d.) 1976. november 25. 2. napirendi pont: Jelentés az MSZMP XI. Kongresszus határozataiból a Győr-Sopron Megyei RFK-ra háruló feladatok időarányos végrehajtásáról. 10.
