Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Bandi István: A lelkiismeret útja embert próbáló időkben. Esztergomi bencés tanárok sorsa a kádári konszolidáció éveiben az állambiztonsági források tükrében
A LELKIISMERET ÚTJA EMBERT PRÓBÁLÓ IDŐKBEN 211 Természetesen ez nagyon leegyszerűsített megközelítési mód, de jól tükrözi az állam és az egyház viszonyának lényegét. A különböző kategóriákba ke rülés nagyban függött attól, hogy az adott személy milyen előélettel bírt , azaz milyen társadalomszervező tevékenységet folytatott 1945 előtt vagy után, fejtett-e ki politikai tevékenységet, illetve milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Említést kell tennünk arról is, hogy az ellenségkép és kategória politikai alapon történő szabályozása szintén hozzájárult ahhoz, hogy kit, mikor és milyen szerepbe skatulyáztak. Az életutak alakulását számos más tényező is meghatározhatta, de e vizsgálat bonyolultságát az iratokat keletkeztető állambiztonsági szerv eddig felsorolt specifikus jellemzői már kellően érzékeltetik. A bencés rendi közösségi tudatot érzékenyen befolyásoló politikai rendőrségi beavatkozások fontosabb stációinak szem előtt tartása a fentiek mellett azért is fontos, mert ezek az események a vizsgált tanárok lelkivilágát és döntéseit is befolyásolhatták. A rendet nagyjából időrendi sorrendben a következő atrocitások érték: Oloffson Placid ügyét (1946) követte Sólymos Szilveszter (1951), Kováts Arisztid (1952), Pálfy Aurél (1954), Csizmadia Gerő (1954) és Söveges Dávid ügye (1957), majd a sort 1966-ban Thurzó Árpád esete zár ta. Ugyan a felsorolt vizsgálati ügyekben az esztergomi csoport tagjai csak tanúkihallgatási eljárásokban vettek részt, mégis nyugodtan állíthatjuk, hogy a rendtagok ellen lefolytatott kihallgatások – így a fenti esetek is – önmagukban is komoly lelki hatással voltak a bencés rend egészére nézve. Kiemelendő az is, hogy az ’50-es évek kihallgatási módszerei sokban különböztek a következő évtizedben , főleg annak második felében alkalmazott kihallgatásoké tól. Ez a lelki hatás megfigyelhető a rendelkezésünkre álló ügynöki jelentésekben is, amelyek amellett, hogy konkrét ügyekben segítették a belügyi szakhatóságokat, általános hangulat- és helyzetjelentésként is funkcionáltak. Tehát a félelem és a gyanakvás renden belül újra és újra táptalajra talált minden egyes eljárás alatt és után. Demográfiai nézőpont – újabb nyitott kérdés Az esztergomi tanári közösség demográfiai vizsgálata alapján megállapítható, hogy a tanári kar egészséges, dinamikus korfával rendelkező csoport volt. A huszonhárom főből heten 1900 előtt, tizenhatan pedig a 20. század első felében születtek, utóbbiak közül heten 1922 előtt látták meg a napvilágot.
