Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Bandi István: A lelkiismeret útja embert próbáló időkben. Esztergomi bencés tanárok sorsa a kádári konszolidáció éveiben az állambiztonsági források tükrében
210 BANDI ISTVÁN vonatkozású iratanyagokat találunk lefűzve például a „Győrmegyei Római Katolikus Egyház” objektumdossziéi között. Vonalas, vagy másképpen tematikus objektumdossziékban is előfordulnak a vizsgált bencés tanári közösség tagjairól szóló információk. Időrendben tárgyalva az ügyeket, a következő dokumentumokból tájékozódhatunk: az első anyag az 1950-es évek elejéről a Lombardistákban 4 olvasható, az ’50-es évek vége – ’60-as évek elejéről a Canale-ból , 5 majd a Fekete Hollókb ól 6 szerezhetünk információkat. A „Claudius” dosszié7 ugyan nem vonalas ob jektumdosszié, de vizsgálatunk szempontjából megkerülhetetlen forrásnak számit. Mind a szereplők, mind az iratállomány mennyiségét tekintve komoly jelentőséggel bírnak a vizsgálati iratok. Az esztergomi közösség tagjait nem vonták említésre méltó vizsgálat ok alá, egyik rendtaggal szemben sem szü letett ítélet. Természetesen sokukat kihallgatták különböző vizsgálati eljárások során, és ennek lelki következményeit mindannyiuknak viselni kellett. Hírszerzési források is keletkeztek a vizsgált csoport tagjairól, de ezek mind mennyiségükben, mind jelentőségükben eltörpülnek a fentebb felsorolt forrástípusok mellett. A politikai rendőrség eljárásainak jellemzői A közösség tagjainak életútja – mondhatni – állambiztonsági nyomkövetővel ellátott életút volt, hiszen az általános állambiztonsági módszertan szerint minden rendtag bekerült a rend objektumdossziéjába,8 emellett a politikai rendőrség alapnyilvántartásában is szerepeltek. Hogy valójában ki milyen szerepet kapott az 1950-es és ’60-as években a titkosrendőrség tevékenységében, jelentősen függött attól, hogy a rendi dispozíció alapján hova került. Továbbá meghatározó volt az is, hogy az állambiztonság bipoláris logikája szerint az érintett személy ellenségnek vagy együttműködőnek minősült-e. 4 A „Lombardisták” a Bulányista-mozgalom feldolgozását tartalmazó dosszié. 5 A „Canale” a II. Vatikáni Zsinat operatív anyagait tartalmazza. 6 A „Fekete Hollók” a ’60-as évek elején az egyházak ellen indított és az egész országra ki ter jesztett operatív és vizsgálati eljárásokat tartalmazó dosszié. 7 A „Claudius” az Ostpriesterhilfe segélyszervezet munkatársai ellen végrehajtott és a ben cés rendet is komolyan érintő ügydosszié. 8 Az ÁBTL-ben ilyen, a bencés rendnek nyitott objektumdosszié nem található, feltehetően a rendszerváltáskor az állambiztonsági szervek bezúzták. Más rendeknek, egyházmegyéknek megmaradt az említett típusú dossziéja.
