Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)

Boros Zoltán: A rendi vezetés változásai a dispozíciók tükrében (1945–1990)

A RENDI VEZETÉS VÁLTOZÁSAI A DISPOZÍCIÓK TÜKRÉBEN (1945–1990) 21 perjel és az alperjel alkotta, munkájukat egy titkár segítette. A rendi taná ­csosi – ilyen formában Pannonhalmán korábban nem létező, sokkal inkább a piarista tartományfőnökök mellett működő asszisztensekre emlékeztető – tisztség megjelenése újdonság nak sz á m í tott. Ebbe az állam által erőlte ­tett beosztásba került például a főiskola igazgatója és egyik tanára, Jámbor Mike és Kollár Gedeon, valamint Maros Cirjék házgondnok is. A novíciusok magisztere és annak helyettese az engedélyezett hivatalok közé tartoztak, és további négy státus volt a teológiai tanároknak, vagyis az aktív helyek felét ők töltötték be. A sor végén házi lelkiatya titulussal két idős szerzetes neve olvasható, akik feltehetően már nem vállaltak aktív szerepet a rend­kormányzatban, ők a rend idős, de munkaképes, mindenki által megbecsült tagjai közül kerültek ki. Beszélnünk kell még a Legányi Norbert idején alkalmazott rendkormá ny ­zati struktúrá ról, melyről a Rendi névsorok 1958-as palliumából tudhatunk meg többet.50 Az első jegyzéket m ég Sárközy főapát ideje alatt, 1956-ban gépelték le, és kézzel vezették át rajta az aktuális változásokat. Már ekkor is – tehát 1956-ban – hetvennégy keretben lévő rendtaggal, és további tizen­két növendékkel számolhatunk, ugyanakkor a Főmonostorban étkezők kö ­zött például négy laikus testvér neve is felbukkan, további hét nyugdíjassal együtt, akik formálisan a szociális otthon lakói voltak. Érdemes megemlíteni, hogy a Sárközy Pál idejéből kezembe került iratok között nem volt nyoma a különböző bizottságoknak. Az első ilyen irat egy 1958-as dossziéban bukkant fel, Legányi Norbert főapát tá választásának évé ­ben. Ebben szerepel a két világháború között már működő dékáni testület névsora, a növendékek felvételéről és fogadalomra bocsátásáról döntő két bizottság összetétele, valamint a dispozíciós bizottság és a gazdasági tanács névsora is.51 A gépelt szöveget a kézzel rávezetett adatokkal összevetve egyértelmű, hogy a gépirat 1956-ból, vagyis még Sárközy Pál idejéből szár­mazik. Ezek alapján feltételezem, hogy a bizottságok 1950 és 1958 között is működtek, ami alátámasztja azt a korábbi állításomat, hogy a sorozatos megszorítások ellenére az 1921. évi statút um alapján álló rendkormányzati struktúra élt tovább, egészen Legányi Norbert haláláig. Az 1969. június 30. és 1971. március 9. között ülésező káptalan feladata volt az új rendi alkotmány megalkotása. Az 1971-ben a Vatikán és az állam által is elfogadott statútumok egy új testület, a Főapá ti Tan á cs létrejöttét is tartalmazták. Feladata, „...hogy pozitív tanácsaival a főapát személyi fele -50 PFL FL Rendtagok nyilvántartása. Rendi névsorok, 1958. 51 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom