Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Vörös Géza: „Pálfi Aurél beszervezésétől elálltunk.” A bencés rend a politikai rendőrség hálójában (1945–1956)
188 VÖRÖS GÉZA ció elleni harcról, 3 ami az 1950–1951-es évekre egy sor további egyházellenes intézkedést eredményezett. Ennek egyik elemeként 1950 őszén négy rend – köztük a bencések – kivételével felszámolták a szerzetesrendeket. A megmaradók legális működési lehetőségét is rendkívül beszűkítették, működésüket szigorúan ellenőrizték. A politikai rendőrség Az egyházpolitika irányvonalának az állampárt által kijelölt úton tartásában az 1951-ben felállított Állami Egyházügyi Hivatal mellett kitüntetett szerepe volt a kommunisták uralta politikai rendőrségnek. Bár az 1945-ben megalakult Vidéki és Budapesti Rendőr-főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályainak (PRO) dokumentálhatóan deklarált feladatai közé még nem tartozott az egyházakkal szembeni hírszerző és elhárító munka, ez mégsem jelentette azt, hogy az egyházi személyek elkerülhették volna a politikai rendőrség zaklatásait. Tömpe András rendőr ezredes 1946. február 28-án a politikai rendészeti osztályok értekezletén úgy fogalmazott, hogy „fönnáll olyan utasítás, hogy ez a kérdés különös figyelemmel kezelendő és nem szabad elhamarkodni az internálást vagy őrizetbe vételt papi személyekkel kapcsolatban. Olyan utasítás azonban soha nem ment le, hogy eljárni velük szemben nem szabad. [...] Különös gonddal kell kezelni ezt a kérdést, amely nagyon kényes épp a mai helyzetben, nem utolsósorban nemzetközi szempontokra való tekintettel. Azonban tilalom nem áll fenn a papok elleni eljárás tekintetében. Minden lehetőséget ragadjanak meg a bajtársak arra, hogy a népügyészség legyen az, amely eljár a papok ellen. Ez számunkra ter mészetesen a legkedvezőbb forma.”4 A két PRO egyesítésével 1946-ban létrehozott Államvédelmi Osztály (ÁVO), majd 1948-tól Államvédelmi Hatóság néven működő politikai rendőrség feladatai között már dokumentálható az egyházakkal szembeni fellépés: azaz „az egyházi vonalról infor mációk beszerzése, tájékoztatás pl. püspökkari konferenciákról, az egyház szándékainak idejekorán való jelentése.”5 Ezen információk megszerzése ér -3 Balogh M. – Gergely J.: Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon i.m. II. 932–938. 4 Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből 1. A politikai rendészeti osztá lyok 1945–1946. Főszerk. Gyarmati György. Bp. 2009. 299. 5 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 2.1. Szervezeti egységekhez nem kapcsolódó állambiztonsági iratok, A volt Zárt irattár levéltári anyaga (a továbbiakban: 2.1.), XI/4. Javaslatok a BM és az ÁVH szervezeti felépítésére – jelentések, kimutatások. 19. Az ÁVO munkájának és problémáinak ismertetése, 1948. július 6.
