Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Boros Zoltán: A rendi vezetés változásai a dispozíciók tükrében (1945–1990)
12 BOROS ZOLTÁN zak napi gazdasági ügyeit a házgondnokok intézték, és a székházi ellenőrök kontrollálták . 17 Szintén az 1942-es névtár alapján vehetjük számba a növendékképzésben résztvevőket. A főiskola igazgatója irányította a hittudományi és a tanárkép ző karok munkáját. A 1940-es években már elkülö nült a noviciátus tanári kara, akik külön prefektus felügyelete alatt álltak, míg a studensek előmeneteléért a magiszter volt a felelős.18 1945-ben a hittudományi és tanárkép ző főiskolának negyvennégy növendéke és huszonkilenc tanára volt.19 A két világháború között középiskola is működött Pannonhalmán, amit a 19. században még lí ceumnak hívtak. A rövid életű Szent Imre Gimnázium 1928-ban fejezte be a működé s é t. Ennek tanári kara azokból a szerzetesekből ke rült ki, akik Pannonhalmán éltek.20 Helyét 1939-től a Pannonhalmi Bencés Gimnázium foglalta el, immár önálló igazgatóval és tanári karral. Mindezeken felül több kisebb testület és bizottság is dolgozott a főmo nostorban, de ezek a témánk szempontjából mellőzhetőnek tekinthetők. A rendi vezetés változásait befolyásoló események A pártállami diktatúra fokozatos kiépítésének eseményei közül különösen három intézkedés sújtotta a bencés rendet. Ezek közül az első az úgynevezett földreform volt , vagyis az ideiglenes nemzeti kormány 600/1945. M.E. szá mú rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a lakosság földhöz juttatásáról, amely a rend esetében a 60 000 holdat meghaladó földbirtok elvesztését jelentette. A második csapás az iskolák államosítása volt. A fe lekezeti iskolák állami tulajdonba vételéről szóló 1948. évi XXXIII. törvény nyolc gimnázium elvesztését jelentette, és a rend létszámának körülbelül a harmadát alkotó aktív szerzetestanárok elhelyezésének problémáját hozta magával. Az utolsó és egyben legsúlyosabb int é zkedés a szerzetesrendek működési engedélyének megvonása volt. Az 1950. évi 34. törvényerejű rendelet a bencések esetében csak részleges feloszlatást jelentett, de drasztikus létszámkorlát bevezetésével járt együtt . 17 Boros Zoltán: A dömölki apátság archontológiája. In: Collectanea Sancti Martini I. A Pan nonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Szerk. Dénesi Tamás – Dejcsics Konrád OSB. Pannonhalma 2013. 295–311., 304–306. 18 A Pannonhalmi Szent Benedek Rend i. m. 14–17. 19 Csóka L.: Szent Benedek fiainak i. m. 896. 20 Mészáros István: Iskola Szent Márton hegyén. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium törté nete. (Magyar bencés gimnáziumok 2.) Pannonhalma 1990. 44–54.
