Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)

Ring Orsolya: A győri bencés gimnázium az egyházügyi iratok tükrében az 1960-as években

A GYŐRI BENCÉS GIMNÁZIUM AZ EGYHÁZÜGYI IRATOK TÜKRÉBEN 83 az egyházpolitika új szakaszába lépett Magyarországon. Kezdetét vette a katolikus egyház adminisztratív korlátozása és felszámolása. Végül 1950 au­gusztusában Grősz József kalocsai érsek aláírta az állam és az egyház közöt­ti megállapodást. Ebben rögzítették, hogy az egyház elismeri a szocia lista államot és „vívmányait”, soraiban pedig fellép az ezzel szembenállók ellen, cserébe az állam kilátásba helyezte a hívek vallásszabadságának és az egyház lelkipásztori működésének biztosítását. Az 1950-es megállapodás6 megvon ­ta a szerzetesrendek működési engedélyét, életre hívta a papi békemoz­galmat, és totálisan alárendelte az egyházat az államnak.7 Az egyház teljes adminisztratív ellenőrzését a politikai és államrendőrségi szervek mellett elsősorban az 1951-ben felállított kormányzati szerv, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) végezte.8 Az 1950-ben korlátozott keretek között működési engedélyt elnyerő négy rend – bencések, piaristák, ferencesek és iskolanővé­rek – rendenként 2–2 gimnáziumot tarthatott fenn. Összesen tehát nyolc katolikus egyházi iskola került vissza az egyházhoz, és csak annyi szerzetes működhetett, amennyi ezek tanerővel való ellátásához feltétlen szükséges volt. A bencéseknek a pannonhalmi gimnáziumot és a győri Czuczor Ger­gely gimnáziumot adták vissza. A megállapodás 1. pontja egy biztosítékkal végződött: „Az egyházi iskolák növendékeiket részint azokból toborozhatják, Bp. 2005. és Mindszenty és a hatalom. Tizenöt év az USA-követségen. Vál., bev., jegyz. Ólmosi Zoltán. Bp. 1991.; illetve Gergely Jenő – Izsák Lajos : A Mindszenty-per. Bp. 2001. 6 1 950. szeptember 7-én jelent meg az Elnöki Tanács 34/1950. számú törvényerejű rendele ­te, amely megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét. 7 Gergely Jenő : A kormány és a katolikus püspöki kar 1950-es egyezményének történeté ­hez. Dokumentumok. Levéltári Szemle 39. (1989/2. sz.) 46–72. 8 Az Állami Egyházügyi Hivatalt alapvetően Budapesten szervezték meg. Az MDP KV Titkársága 1951. május 4-i ülésén határozott az Állami Egyházügyi Hivatal felállításával kapcsolatban arról, hogy az ÁEH felállításáról szóló törvény másnapján ki kell nevezni a Hivatal vezetőjét, és ki kell dolgozni a Hivatal szervezetét, hogy működni tudjon. (MNL OL M-KS 276. f. 54. cs. 142. ő e. MDP KV Titkársága 1951. május 4-i ülése.) Ugyanezen a napon a Minisztertanács is tárgyalta ülésén a törvényjavaslat-tervezetet az Állami Egyházügyi Hi­vatal felállításáról (a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter előterjesztése nyomán) (MNL OL XIX–A–83–a 383 jegyzőkönyv 12. napirendi pont.) Illetve a végrehajtási rendelet: MNL OL XIX–A–83–a 385 jegyzőkönyv 11. napirendi pont. Minisztertanács 1951. május 18-ai ülése: Rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal felállításának végrehajtása tárgyában. Az MDP KV Titkársága határozatának értelmében az Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló, 1951. május 15-én az Országgyűlés 37. ülésén beterjesztett törvényjavaslatot május 18-án fogadta el az Országgyűlés. (1951. évi I. törvény, 110/1951. /V. 19./ MT rendelet. Magyar Közlöny, 1951. évi 77. sz.) Az ÁEH munkáját alapvetően a püspökségeken és a megyei ta­nácsoknál működő megbízottain keresztül végezte. (Nyilvántartották az egyházak papjait, biztosították számukra az államsegély utalását, és intézték egyéb ügyeiket.) A megyei meg­bízottak havonta adtak jelentést elvégzett munkájukról. Ennek számos nyoma maradt meg az ÁEH Elnöki irataiban. (MNL OL M-KS 276. f. 54. cs. 155. ő. e.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom