Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)

Ring Orsolya: A győri bencés gimnázium az egyházügyi iratok tükrében az 1960-as években

84 RING ORSOLYA akik az állami iskolákban nem tudtak elhelyezkedni, részint az állami isko­lákból szabadon átlépő tanulókból. Senkit hátrány nem érhet amiatt, hogy egyházi iskolába jár, vagy gyermekét oda járatja.” 9 Az iskolaállamosítás után az egyházak kezében csak a szigorúan vett papi utánpótlást biztosító teológiai főiskolák és szemináriumok maradhattak meg.10 Közben 1949-1950-ben az együttműködésre kész protestáns egyházi vezetőket is eltávolították, majd 1951-ben az egyezményt aláíró Grősz Jó­zsef kalocsai érseket is letartóztatták, és súlyos börtönbüntetésre ítélték. 11 1945 után a magyar oktatásügyben is jelentős változások történtek. 1945 augusztusában létrejött a nyolcosztályos általános iskola, ezzel a gimnáziu­mok négyosztályossá váltak, 1946-ban pedig megindult az állami tankönyv­kiadás. Ezekben az években a magyar iskolarendszer még többségében fele­kezeti iskolákból állt. Az egyházi iskolák államosítására tehát 1948-ban került sor. Az 1948. évi XXXIII. tv. rendelkezett a „nem állami iskolák fenntartásáról, az állam ál ­tal való átvételéről, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vételéről és személyzetének állami szolgálatba való átvételéről.” Megkezdő ­dött a szocialista iskolarendszer kiépítése. Az állam úgy tekintett az iskolá­ra, mint az engedelmes állampolgárok nevelésének eszközére. 1949-ben megalakultak az általános gimnáziumok humán és reál tago­zattal. 1950-ben elkészültek az alap- és középfokú iskolák számára az új – szovjet minta alapján készített – tantervek. Nőtt a természettudományos tárgyak szerepe és megszűnt a választható idegen nyelv oktatása, helyét az orosz nyelv oktatása foglalta el. A hitoktatás fakultatívvá vált. 12 1962-ig mindegyik iskolában működhetett egy reál és egy humán tago­zat. Az egyházi iskolákban az egyes osztályok létszáma maximum 40 tanuló lehetett, tehát iskolánként maximum 80 diákot vehettek fel első osztályba. A kollégisták létszáma a teljes tanulólétszám 50%-át tehette ki, de Pannon­halmán engedélyezték az 1947/1948. évi arányt. Pontosan meghatározták a tanárok és a segédszemélyzet létszámát: osztályonként két tanár volt enge­délyezett. 9 Uo. 10 Bővebben lásd: Mészáros István: ...Kimaradt tananyag... Diktatúra és az egyház 1945 – 1956. Bp. 1994. 11 Balogh Margit – Szabó Csaba: A Grősz-per. Bp. 2002. 12 Pukánszky Béla – Németh András : Neveléstörténet. http://magyar-irodalom.elte.hu/ne ­velestortenet/12.01.html (Letöltés 2016. március 6.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom