Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Ring Orsolya: A győri bencés gimnázium az egyházügyi iratok tükrében az 1960-as években
84 RING ORSOLYA akik az állami iskolákban nem tudtak elhelyezkedni, részint az állami iskolákból szabadon átlépő tanulókból. Senkit hátrány nem érhet amiatt, hogy egyházi iskolába jár, vagy gyermekét oda járatja.” 9 Az iskolaállamosítás után az egyházak kezében csak a szigorúan vett papi utánpótlást biztosító teológiai főiskolák és szemináriumok maradhattak meg.10 Közben 1949-1950-ben az együttműködésre kész protestáns egyházi vezetőket is eltávolították, majd 1951-ben az egyezményt aláíró Grősz József kalocsai érseket is letartóztatták, és súlyos börtönbüntetésre ítélték. 11 1945 után a magyar oktatásügyben is jelentős változások történtek. 1945 augusztusában létrejött a nyolcosztályos általános iskola, ezzel a gimnáziumok négyosztályossá váltak, 1946-ban pedig megindult az állami tankönyvkiadás. Ezekben az években a magyar iskolarendszer még többségében felekezeti iskolákból állt. Az egyházi iskolák államosítására tehát 1948-ban került sor. Az 1948. évi XXXIII. tv. rendelkezett a „nem állami iskolák fenntartásáról, az állam ál tal való átvételéről, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vételéről és személyzetének állami szolgálatba való átvételéről.” Megkezdő dött a szocialista iskolarendszer kiépítése. Az állam úgy tekintett az iskolára, mint az engedelmes állampolgárok nevelésének eszközére. 1949-ben megalakultak az általános gimnáziumok humán és reál tagozattal. 1950-ben elkészültek az alap- és középfokú iskolák számára az új – szovjet minta alapján készített – tantervek. Nőtt a természettudományos tárgyak szerepe és megszűnt a választható idegen nyelv oktatása, helyét az orosz nyelv oktatása foglalta el. A hitoktatás fakultatívvá vált. 12 1962-ig mindegyik iskolában működhetett egy reál és egy humán tagozat. Az egyházi iskolákban az egyes osztályok létszáma maximum 40 tanuló lehetett, tehát iskolánként maximum 80 diákot vehettek fel első osztályba. A kollégisták létszáma a teljes tanulólétszám 50%-át tehette ki, de Pannonhalmán engedélyezték az 1947/1948. évi arányt. Pontosan meghatározták a tanárok és a segédszemélyzet létszámát: osztályonként két tanár volt engedélyezett. 9 Uo. 10 Bővebben lásd: Mészáros István: ...Kimaradt tananyag... Diktatúra és az egyház 1945 – 1956. Bp. 1994. 11 Balogh Margit – Szabó Csaba: A Grősz-per. Bp. 2002. 12 Pukánszky Béla – Németh András : Neveléstörténet. http://magyar-irodalom.elte.hu/ne velestortenet/12.01.html (Letöltés 2016. március 6.)
