Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Ring Orsolya: A győri bencés gimnázium az egyházügyi iratok tükrében az 1960-as években
82 RING ORSOLYA Bár vizsgálódásaim középpontjában a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium áll, a források egy meghatározó része általában bencés gimnáziumokról beszél (tehát ezekben az esetekben a megállapítások a pannonhalmi gimnáziumra is vonatkoznak), egy részük pedig általában a katolikus gimnáziumokról szól. Az 1945 és 1947 közötti korszak kormányainak célja a szeparáció, vagyis az állam és az egyházak szétválasztása volt. Az egyházak működését korlátozó intézkedések sorában elsőként az 1945. évi földreform említhető, amelynek következtében az egyházak elvesztették a szervezetük és intézményeik fenntartásához szükséges birtokaikat. Az állam cserébe évente megszavazott államsegélyt folyósított a lelkészeknek, továbbá egyházi és iskolai segélyt az intézményeknek. A következő lépés az egyházak közéleti aktivitásának szűkítése, majd teljes felszámolása volt. 1946-ban a kimondottan hitbuzgalmi egyesületek kivételével feloszlattak mindenféle keresztény egyesületet, mozgalmat, majd az iskolák 1948-ban bekövetkezett államosításával mérték talán a legérzékenyebb csapást az egyházakra.3 1949 augusztusában a Ma gyar Népköztársaság alkotmánya rendelkezett a szeparációról, de már 1948 őszén „újraszabályozták” a református, az unitárius, az evangélikus és az izraelita felekezetek viszonyát az államhoz, vagyis az 1948-as év a magyarországi egyházak életében is a „fordulat éve” volt. Rákosi Mátyás nyíltan bejelentette, hogy az egyházi reakcióval az év végéig végezni kell. Bár ez alatt elsősorban az egyház elleni támadásokat következetesen elhárítani igyekvő Mindszenty József hercegprímást, esztergomi érseket és a katolikus egyházat értette, fenyegetése másoknak is szólt. Újabb nehéz helyzetet teremtett a kiprovokált pócspetri „rendőrgyilkosság”.4 Mindez már a katolikus püspö ki kar megfélemlítését, Mindszenty elszigetelését és letartóztatását készítette elő. 1948. december 26-án Esztergomban letartóztatták Mindszenty bíborost és vele együtt több papját, majd a Budapesti Népbíróság koncepciós perben a prímást életfogytig tartó fegyházra ítélte.5 A Mindszenty-perrel 3 Az 1948. évi XXXIII. tv. rendelkezett a „nem állami iskolák fenntartásáról, az állam által való átvételéről, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vételéről és személyzetének állami szolgálatba való átvételéről.” 4 1948. június 3-án a Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetrin – az iskolák államosítása elleni tüntetés során – tisztázatlan körülmények között meghalt egy rendőr. Az esetből gyilkossági ügyet és koncepciós pert kreáltak, a helyi plébánost halálra ítélték, a falu lakosságát meghurcolták, az országos sajtóban pedig egyházellenes propagandakampány indult. Ö. Kovács József: A kollektivizálási kampány „szocreál” kontextusai Magyarországon (1948–1953). Aetas 24. (2009/4.) 32–46. 5 Bővebben lásd: Balogh Margit: Mindszenty József. I–II. Bp. 2015.; illetve A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években. Bev. tan., vál., jegyz. Szabó Csaba.
