Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Keresztes Csaba: A bencés rend írott és tárgyi műkincseinek sorsa 1949–1952 között
A BENCÉS REND ÍROTT ÉS TÁRGYI MŰKINCSEINEK SORSA... 43 rűség nélkül széthordják, felbecsülhetetlen kárt okozva ezzel a közösségnek”. A rendelet a területi hatóság feladatává tette az esetlegesen lefoglalt vagy zár alá vett ingó vagyon felmérését, és az abban fellelhető muzeális, levéltári vagy könyvtári tárgyak létének megállapítását, és az illetékes hatóság (pl. MMOK, OKK) értesítését. Ezen kívül a jelzett ingóságok „széthordását” meg kellett akadályozniuk. 31 A rendelet kibocsátása után az MMOK szakemberei mellett a szintén a Központ kötelékébe tartozó nyomozókat küldték ki az egyházi tulajdonban állott épületek muzeális anyagának felkutatására. A kiszállások keretében a muzeális tárgyakat nemcsak felkutatták, de a 13. tvr. értelmében azokat „biztosí tani” is igyekeztek. Ennek során el kellett indítani a védetté nyilvá ní tási eljárást. 32 Valamivel korábban az MMOK a helyi települések (többnyire városok) tanácsához fordult, hogy tegyék lehetővé az ottani értékes tárgyak és művészeti emlékek megtekintését, illetve azért, hogy az épületek esetleges újbóli felhasználása során azok „sértetlenül maradjanak és a szükséghez képest kar bantartásuk is biztosí tható legyen”. (Ez utóbbi kitételhez hozzátették, hogy „természetesen” minden karbantartási munkálat csakis az MMOK engedélyével történhet meg.) Kérték a tanácsok által a megtett intézkedésekről az MMOK értesí tését, valamint annak közlését, hogy ki fogja a vonatkozó épületeket a jövőben használni. 33 Az említett kiszállásokon túlmenően az MMOK már korábban is í rásban bí zta meg a helyi múzeumok vezetőit, hogy az MMOK képviselőjeként a helyi műtárgyakat „biztosí tsák”. Ez is az értékek mentésének eszközei közé tartozott. A kéréseket – természetesen – a múzeumok igyekeztek teljesí te ni. Egy példa elegendő annak illusztrálására, hogy a múzeumok sem tudtak valódi eredményeket elérni. A győri múzeum vezetője jelentette azt, hogy a megyei tanács elnöke nem engedte megtekinteni a zárdák műértékeit, és ezért a múzeumvezető őszintén bevallotta, hogy „fogalma sincs”, milyen értékű művészeti tárgyakkal kell számolnia.34 (A tanácsok azt a belügymi -31 MNL OL XIX–I–1–h–1600–15–1950. Érdekesség, hogy az eljárások során az MMOK nem hivatkozott e rendeletre, az OKK azonban gyakran. Ennek oka, hogy a rendelettervezetet az OKK dolgozta ki még augusztusban, és az a könyvtári anyagról részletesebben szólt. 32 Uo. A kiszállásokról a helyi tanácsokat és rendőrhatósági szerveket is értesítették . 33 MNL OL XIX−I − 19 − a − 1620 − Soproni zárdák − 10726 − 1950. 34 MNL OL XIX−I − 19 − a − 1627−Győri Múzeum−8431 − 1950. A múzeumok gyakran szol gáltak információval a központjuk felé. Szintén a győri múzeumvezető jelentette egyik korábbi, 1950. június végi (!) levelében azt, hogy az apácákat már eltávolították a városból, és „hallomás szerint a bencések és kármeliták is várják eltávolításukat a rendházakból. Ezek-
