Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Keresztes Csaba: A bencés rend írott és tárgyi műkincseinek sorsa 1949–1952 között
44 KERESZTES CSABA nisztériumi utasí tást követték, amelyik, további intézkedésig, a rendházak lezárását í rta elő.) 35 A kiszállások és a múzeumi eljárások ez esetben sem jártak teljes sikerrel, sőt az MMOK számára ezek „szomorú megállapí tásra” vezettek. Az egyházi épületek megtekintése elé a többi hatóság ismételten nehézségeket gördí tett, és több esetben a már felkutatott, jegyzékbe foglalt anyagot más hatóságok időközben ismeretlen céllal ismeretlen helyre szállí tották. „Egy részt a fenti törvényerejű rendelet által reánk rótt feladat nagysága, más részt annak felelősségteljes volta, legkivált pedig azon körülmény, hogy nagyon sok esetben más hatóságok intézkedései gátolják és keresztezik törvényszerű feladataink megvalósítását” – rótta fel a gondokat az MMOK ismételten a belügyminiszternek. Az MMOK azt is kénytelen volt ismételten leszögezni, hogy ő a törvényes felelőse a muzeális értékeknek, és a megürült egyházi épületekben műjellegű ingóságok maradtak vissza. A levél egyik része a Központ politikai jellegű véleményét is tartalmazta: „Tekintve a szer zetesrendek előnyös vagyoni helyzetét, valamint a műtárgyak iránti előszeretetét, mind mennyiségileg, mind minőségileg óriási értékű és jelentőségű műtárgy-anyag felbukkanásával kellett számolni.” Egyébként ebben a levélben hí vták fel a belügyminiszter figyelmét az MMOK elől elszáll í tott értékekre, többek között a pápai, a tihanyi és a bakonybéli rendházból elvitt műtárgyak felkutathatóságának biztosí tására. 36 Az MMOK fellépése nyomán mindazonáltal születtek eredmények. A bencés rend épületeire vonatkozóan a következő adatokat lehetett összegyűjteni. Bakonybél műtárgyait szintén 1949 végén nyilván í tották védetté. 37 1950 októberében a szociális otthonná átalakí tott monostorból a kulturális szer vek tudomása nélkül elszállí tották a különféle védett és leltározott tárgya kat, melyek egyébként főleg festmények és könyvek voltak. A „Krisztus levétele a keresztről” cí mű állítólagos Rubens festmény a templomban maradt. 38 A celldömölki apátság műtárgyait (kelyhek, feszületek és egy Dorffmeis ter-festmény) szintén az 1949. november 16-án kiszállt bizottság vette lelben igen komoly történeti és művészeti értékek találhatók.” (MNL OL XIX−I− 19 − a − 1627− Győri Múzeum−7656− 1950.) 35 MNL OL XIX−I − 19 − a − 1627−Győri Múzeum−8086 − 1950. 36 MNL OL XIX−I − 19 − a − 1620−Egyházi épületek − 13803 − 1950. 37 Ezt követően a szamosújvári Örmény Múzeum kincseit Veszprémbe szállították. (MNL OL XIX−I− 19 − a − 1620 − Észak-Dunántúl − 13887 − 1950.) 38 MNL OL XIX−I − 19 − a − 1620 − Észak-Dunántúl − 13887 − 1950. A szamosújvári mellékol tárról és a „Rubens-kép” legendájáról legújabban: Pál Emese: Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben. Kolozsvár 2015. 100–110.
